Tudományszervezési Tájékoztató, 1975
1. szám - Szemle
táró kutatásokat végeznének a jövendő szükségleteknek megfelelően. Az eddiginél több állami támogatással fogják az iparban végzett alapkutatásokat ösztönözni és egyben az egyetemeken az alkalmazott kutatásokat is serkenteni. A K+F tevékenységet folytató összes szerv, intézet, társaság kooperativ "szimbiózisa" ujabb nagy tudományos fellendülés forrása lehet. Ennek realizálása érdekében a magánipari Központi Kutató Laboratóriumokban tevékenykedő műszaki szakemberek folyamatos kapcsolatra törekednek a jövőben a kulcs jelentőségű tudományos feladatokkal foglalkozó egyetemi kutatókkal. Egyes esetekben a nagytársaságok —saját anyagi eszközeikből— finanszírozási keretet is teremtenek azok munkája előmozdítására, cserébe pedig fontos információkat, hatásos kutatási mo tivációkat kapnak tőlük. A jövőbeni eredmények erőteljes gyarapitása nagymértékben megköveteli a K+F szférában a munkaszervezési és döntési mechanizmus állandó korszerűsítését. Az 1971-ben életrehivott Jövőtechnikai Intézet az irányitás távlati tartalmi és módszer 20/ tani problémáinak megoldásán munkálkodik. Ehhez —módszertanilag— szükséges a rendszeranalizis felhasználása, illetve meghonosítása a K+F területén, továbbá prognózisok készitése részkérdésekben is. E téren az uj , valamint a bevált hagyományos módszereket egyesitve kivánnak előrelépni. 21/ Az uj vezetéselméletek többségét az Egyesült Államokból kölcsönzi Japán sikeres alkalmazásukat igényli az "idő szava", sürgeti a tradicionális társadalmi ér tékrendnek módositását, az elavult neveltetési hagyományok radikális felülvizsgálását. A felsőoktatási rendszer reformját isa fentiek szem előtt tartásával kivánják végrehajtani, mind szakmai-tartalmi, mind metodikai-nevelési szemszögből. Mindez azonban hosszabb időt igényel. Ugyancsak a tudományos munka hatékonysága fokozásának jegyében fejlesztik tovább Japánban az Országos Tudományos és Műszaki Információs Szolgálatot, illetve 22/ azon belül a különféle szakmák tájékoztatási központjait is. Növelik a tudományos adatgyűjtés és rendszerezés kapacitását, bővitik a tájékoztatás spektrumát, sokrétüb bé teszik formáit, az információk átfutását pedig erőteljesen gyorsitják. Mindez hoz \ zájárul ahhoz, hogy minimálisra csökkenjen a felesleges idő- és energiaveszteség a kutatásban. 20/ HAYASHIjY.: The problems and methods of financing scientific and technical research in Japan. The role of science and technology in economic development. /А tudományos és műszaki kutatás finanszirozásának problémái és módszerei Japánban. A tudomány és technika szerepe a gazdásági fejlődésben./ = Science Policy Studies and Documents /Paris/, 1970.l8.no. 155-188.p. 21/ FUJITA,T.: Managing R+D in Japan. /А K+F irányitása Japánban./ = Management International Review /Wiesbaden/, 1972.1.no. 65-73-Р» 22/ SAWAMOTOjT.: Toward a national science information network in Japan. /Nemzeti tudományos információs hálózat létrehozása Japánban./ = Annals of Library Science and Documentation. 1970.3-4.no. 81-104.p. 68
