Tudományszervezési Tájékoztató, 1975
1. szám - Szemle
kidolgozott és elfogadott tételek, nézetek, elméleti és gyakorlati vélemények, megállapítások felülvizsgálatát, pedig az utóbbi elengedhetetlen az alkotó tudományos tevékenységhez Az egyetemeken is inkább a mindenoldalú konformizmus kifejlesztése a nevelési cél. A diákok jelentős része biztonságosabbnak érzi az elöljárók által megszabott témában és irányban végzett tevékenységet, mint az úttörő jellegű erőfesz itéseket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a japán kutatóintézetekből és egyetemekről hiányoznának a jó képességű, bátor, az elavult értékrendekkel szemben álló, ujat kereső fiatalok /amint azt az egyetemi és főiskolai ifjúsági mozgalmak különféle területeken —részben politikai vetületben is— szemléltetően tanúsítják/. Ezek elszántan ostromolják a megcsontosodott egyetemi hierarchiát és többé-kevésbé következetesen küzdenek elképzeléseik érvényesítéséért. Az emiitetteknek azonban a meglevő rendszer és a hagyományok ellen fellépve kell alkotókészségük érvényesítésére törekedniük, s nem kapnak ehhez támogatást, ösztönzést az illetékesektől. Ez az oka, hogy —bár jórészt átmeneti időszakra— de nem kevesen közülük külföldre, elsősorban az Egyesült Államokba mennek dolgozni, ahol egy másféle, számukra egészen idegen jellegű konformizmus csapdája vár rájuk. Ugyancsak hátráltatják a legtehetségesebb fiatal specialisták tudományos tevékenységhez való kötését a kedvezőtlen munka- és életkörülmények is. 1 5/ Az egyetemeken és a laboratóriumokban, valamint intézményekben a fiatal kutatók nem dolgozhatnak szabadon, ráadásul keresetük alacsony és eltérő, még azonos munka esetén is. /А magán-igazgatásu felsőoktatási intézményekben dolgozó oktató- és kutató személyzet 16/ fizetése például körülbelül 9 %-kal alacsonyabb, mint az államiakban. / A fiatalok véleményét csak akkor veszik figyelembe, amikor már tudományos eredmények állnak mögöttük. Ez a mechanizmus sokaktól elveszi a lehetőséget tudásuk bizonyítására. E méltatlan helyzet egy részüket szervezett érdekvédelmi harcba tömöríti, amit az állami ellenőrzésnek valamennyi kutató- és oktatási intézményre való kiterjesztése sem tudott megszüntetni. Erejük legfőbb forrása az, hogy felismerték: deformálódik a tudományos- és technikai fejlesztő tevékenység,amennyiben nem a néptömegek érdekei szem előtt tartásával, sokoldalú szolgálatával fonódik össze. A nem kívánatos következmények: súlyos környezeti ártal14/ VICHNEY,N.: Le Japon: de la technique à la science. /Japán: a technikától a tudományig./ I-IV. = Le Monde /Paris/ ,1972.jun. 15. 1.» 12.p. jun.16. 10.p., jun.17. 10.p. , jun. 19. 6.p. /Feldolg.: Révész A./ 15/ SANO,T.: Young scientist's movement in Japan. /А fiatal tudósok mozgalma Japánban./ = Scientific World /London/,1972.2.no. 10-12.p. 16/ MÜLLER, В.: Bildungswesen und wissenschaftliche Forschung in Japan. /Az oktatásügy és a tudományos kutatás Japánban./ = Umschau in Wissenschaft und Technik /Frankfurt a.M./,1971.12.no. 419-422.p. 69
