Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

számítástechnikai eljárások emiatt Japánban csak részben mutatkoztak használatóku l

8/ nak. Komoly dilemmája a távolkeleti szigetország illetékeseinek az 1971-ben már 242 000 főnyi, hivatásszerűen kutatással foglalkozó szakember hatékonyabb felhaszná19/ lásának megoldása. /1965—ben számuk 149 000 volt./ Tizezer lakosra vetitve, a kutatók globális aránya Japánban az Egyesült Államoké után 1971-ben ugyan a tőkés világban a legkedvezőbb volt, a természettudományos területen tevékenykedő 194 000 japán tudós azonban —az összes japán tudóshoz viszonyitva— jóval kisebb súlyt képviselt, mint az Egyesült Államok természettudományi tudós létszáma. TÖREKVÉSEK ÉS FELADATOK A tudományos munka területén jelentkező különféle problémák megoldására csak részben publikáltak programot, illetve koncepcionális terveket Japánban. Ezek közül talán a legjelentősebbek egyike, hogy a folyó évtized végére a K+F ráfordítások relativ súlyát a bruttó nemzeti termékben a világ vezető ipari hatalmaiénak megfelelő szintre kivánják emelni. Ezen belül az átlagosnál dinamikusabban fognak növekedni az alapkutatásokra juttatott anyagi eszközök. Sokirányú intézkedésekkel következetesen törekednek a tudományos és fejlesztési befektetések hatékonyságának folyamatos fokozására. Ennek érdekében ösztönözni óhajtják az interdiszciplináris kutató tevékenységet, az egyetemeken lázitják a merev tanszéki strukturát és gyarapitják a tudományos státusokat. A vendégelőadók körét ugyancsak szélesitik, továbbá javitani kivánják a K+F szférában dolgozók anyagi- és munkakörülmányeit, hogy a tehetséges szakemberek részére vonzóbbá váljon a tudományos pályafutás. Újfajta kutató-intézmények életrehivása is szerepel az elgondolások között, melyeket speciális tudományos feladatok végzésére bármilyen —állami, vagy magán— megbizószerv felhasználhatna. A kiemelten fontos perspektivikus célkitűzések közé tartozik az egyetemi és magánipari K+F tevékenység szoros összekapcsolása, annak előmozditása, hogy a nagy cégek fokozottabban támaszkodhassanak az egyetemi alapkutatásra. A magánipari társaságok, az egyetemek és a kormányzat kulcsemberei most uj programon dolgoznak, amelynek keretében közösen szervezett f e 1 18/ PARAKANSZKIJ ,A.: Ekszport amerikanszkih metodov menedzsmenta v Japoniju /А menedzsment amerikai módszereinek exportja Japánba./ = Mirovaja Ékonomika i Mezsdunarodnüe Otnosenija /Moszkva/,1973.12.no. 113-137.p. /Ld. Tudományszervezési Tájékoztató, 1974.5.no. 762-768.

р./ 19/ GLICKSMAN.M. : R+D in Japan - a future that will challenge the U.S. /А K+F Japánban - a jövőben kihivás lesz az USA számára./ = Research Management /New York/,1971.1.no. 28-37.p.