Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

3-4. szám - Szemle

túrájával. Igy a kutatási eszköz-beszerzést végző elemek ellátják a kutatást végző elemeket a szükséges erőforrásokkal, a raktárak tárolják a nyersanyagokat és késztermékeket, az értékesítő egységek értékesitik a kisérleti terméket, az irányitó részlegek határozzák meg, hogy a kisérleti termelést végző és kiszolgáló egységek mit hogyan végezzenek stb. Végül a kutatási rendszer egyértelműen elhatárolható a környezetétől: mindazok az objektumok, amelyek nem szolgálják a kutatás célját, nem a kutatási rendszer elemei. További példánk a kutatáskognitiológiai információrendszer . Ennek a rendszernek az elemei mindazok az információk, amelyek a kutatásba beáramlanak, keletkeznek, átalakulnak és kiáramlanak. Ezek között az elemek között is meghatározott kapcsolatok állnak fenn, amelyek meghatározzák az információrendszer struktúráját. Az információrendszer célja, hogy a kutatás különböző irányitási szintjeit a döntéshez szükséges mértékben tájékoztassa. Az információrendszer elemeinek egymás közötti kapcsolatait az határozza meg, hogy ebben a tájékoztatásban milyen szerepet játszanak, mely szintet és milyen döntések céljából tájékoztatnak. Igy például megkülönböztetünk téma előkészítési információkat, tervezési információkat, a kutatás belső helyzetére /rentabilitás, költségalakulás, kapacitás stb./ vonatkozó információkat és igy tovább. A mindenkori döntés kognitiológiai igényétől függ, hogy a különböző tipusu kutatási információk milyen kapcsolatba kerülnek egymással. Kutatásfejlesztési döntés esetében például prognózis jellegű információkat /a beszerzési piacokra, értékesítési lehetőségekre, a fejlesztés szempontjából szóbajövő termékek várható rentabilitására vonatkozó prognózisokat/ kombinálunk. Ily módon a kutatási rendszer elemei világosan elválaszthatók a "környezettől"; minden információ, amely a kutatás és fejlesztés szempontjából értékes, a kognitiológiai információrendszerbe tartozik. A KUTATÁSKOGNITIOLÓGIAI RENDSZER JELLEMZŐI A kutatási rendszer leírására használt általános jellemzők a következők: а/ a kutatási rendszer bemenetei, Ъ/ a kutatási rendszer kimenetei, с/ a kutatási rendszer állapotai, d/ a kutatási rendszer viselkedése, е/ a kutatási rendszer bemeneteit, kimeneteit és állapotait időben összekötő modell, ami nem egyéb, mint a kutatási rendszerben végbemenő átalakulás leirása. Az absztrakciónak ezen a szintjén, amely a kutatási rendszer leírásának első fázisa, a kutatási rendszer jellemzői tehát lényegében nem különböznek a kutatóhelyi rendszer kutatási elemeinél tárgyalt jellemzőktől.Ha azonban a kutatáskognitiológiai rendszert kifejtjük ugy, hogy a kutatási rendszer leírásában a strukture explicite szerepel, akkor ezek a jellemzők sokkal összetettebb, bonyolultabb formát öltenek. Ezért nem elegendő például a kutatási rendszer transzformációjáról beszélnünk; ehelyett be kell vezetnünk a kognitiológiai rendszer modelljének a fogalmát, hiszen a sok elemből álló, strukturált kutatási rendszerben nem egyszerű átalakulás, hanem rengeteg bonyolult kognitiológiai folyamat megy végbe, amely nem irható le egyszerű függvénnyel, hanem csak ennek megfelelően bonyolult modellel. Ugyanakkor a kutatáskognitiológiai rendszer állapotát és viselkedését leiró formalizált eszközök is sokkal bonyolultabbá válnak, mint az elem esetében. A kutatási alrendszerekre és elemekre való lebontás mértékétől függően, az egymást követő és. egymással párhuzamos átalakulások hálózatán keresztül haladva a kutatási részállapotok és részviselkedések egész halmazát kell leirnunk. A kutatáskognitiológiai rendszer bemeneteivel kapcsolatban több dologra kell ügyelnünk. Egyrészt meg kell határoznunk a bemenetek jellegét abból a szempontból, hogy anyag, energia vagy információ jellegű bemenetekről, vagy ezek valamilyen kombinációjáról van-e szó. Igy például egy kisérleti egység ebből a szempontból akkor tekinthető pontosan leírtnak, ha ismerjük az anyag jellegű bemenetek /álló- és forgóeszközök/, az energia jellegű /az anyagok átalakítására hatást gyakorló élőmunka és energia/, valamint az információ jellegű bemenetek /megrendelések, munkalapok kémiai technológiai előirások, ösztönzési eszközök stb./ időbeli alakulását. Nem elegendő tehát a bemenetek természetét ismernünk, hanem is411