Tudományszervezési Tájékoztató, 1975
3-4. szám - Szemle
A személyzeti vezetés a munkaerő felvételével, képzésével, áthelyezésével és csökkentésével foglalkozik. Mivel a K+F költségekben jelentős tételként szerepelnek a bérköltségek, a hatékonyság érdekében gondosan kell tervezni a rövid- és hosszútávon jelentkező létszámszükségletet. A K+F projektumok sokszor speciális szakismereteket is Igényelnek; ehhez meg kell oldani a személyzet képzését, esetleg átképzését. Az OPRAD-játék figyelembe veszi a képzési időt is. A projektumok kiválasztásánál döntési változóként a rendelkezésre álló hatékony munkaerő költsége szerepel. Az 1.ábrából láthatóan a vállalatnál a következő K+F projektumok szerepelnek: a nyersanyagfelhasználás csökkentése, a termelési létszám csökkentése, a berendezések hatékonyságának növelése, és a termékminőség javitása. A projektumok átfutási Ideje, megtérülési ideje, költségparaméterei változók, de lényegében rövidlejáratú és hosszúlejáratú projektumokról van szó. A játékosok bizonyos célkitűzések figyelembevételével ezekből választanak. A rövidlejáratú projektumokat egy-egy játékszakaszon belül kezdik el és fejezik be. A szakasz végén a projektum sikerét vagy kudarcát valószínűségi változó felhasználásával az 1. egyenlet szerint számitják ki. -c/E +ЕР/ P ' = P + Д P £ 1-a J /1/ ahol P' /Р/ az uj /eredeti/ paraméter értéke, 4P a P megengedett maximális változtatása; a és с pozitiv konstansok; E a projektumra forditott előzetes kiadások összege, EP pedig a befejezett időszakban a projektumra forditott költség. A hosszúlejáratú projektumokra forditott kiadások a játék több szakaszában jelentkeznek, anélkül, hogy eredményeket lehetne kimutatni. A kumultativ ráfordítások minimális értékére úgynevezett "projektumszintet" határoznak meg. Az előrehaladás mértékének kifejezésére "integer hal.adási számot" dolgoznak ki. Ha a játékos ugy gondolja, hogy valamely projektum nem halad kellőképpen, dönthet a projektum abbahagyásáról és a legközelebbi játékszakaszban uj projektumot kezdhet meg. Ha a "projektumszinten" a "haladási szám" nagyobb, vagy azonos a siker valószínűségével, a projektumot részlegesen befejezettnek tekintik. Ezen a ponton a játékos választhat: 1. lezárja a projektumot és az eredményeket az 1,egyenlettel számítja; 2. folytatja a projektumot, ami további ráfordítások allokálását igényli. A második esetben a siker a "projektumszinten" valószinüsithető. A további kiadások és a feltételezett siker valószínűsége közötti összefüggés a 2.egyenlettel számitható. siker ДЕ + PL esetében siker / PL \ eseteben 1:0 < A E < 2 Aq/PL/ 100 - q /100 - q/4 E - 2 A q/PL/ /100/4 E A E > 2 4 q/PL/ 100 - q /2/ ahol PL = a projektumszint dollárban; PL X о ДЕ = a projektumszint utáni kiadás dollárban; E ^ О q = a hosszúlejáratú projektumok sikerének valószínűsége százalékban; 0-<Cq<Cl00 4q = /haladási szám PL-nél/ - q ; q ^ 0. A projektum befejezésére vagy folytatására irányuló döntésnél —a további ráfordítások sikerét vagy sikertelenségét azonos értékű véletlen változóként kezelve— a siker valószínűségét a 2. egyenlettel számitják. Mindkét esetben ehhez az 1. egyenletet alkalmazzák: sikertelen próbálkozás esetében PE = PL; siker esetén PE = PL + + 2ДЕ. Ennek megfelelően, az első esetben a ráfordítások a projektumszinten tul mind elvesztek, mig a második esetben az eredmények igen kedvezőek. 408
