Tudományszervezési Tájékoztató, 1975
3-4. szám - Szemle
Egy későbbi, országos minta alapján készitett tanulmány pozitiv korrelációt mutatott ki a társadalmi osztályok szerinti hovatartozás és a tekintélyelvűség között. Ugyancsak egy másik vizsgálat eredményei a műveltebb és fiatalabb korosztályokban a tekintélyelvűség kisebb arányát mutatták, mint a kevésbé müveit és az idősebb korosztályok körében. Ugyancsak szoros kapcsolat mutatkozott a tekintélyelvűség és a tudománnyal szembeni bizalmatlanság között, valamint a tekintélyelvűség és a tudománytalan nézetek között. Az ezekből a megfigyelésekből levonható következtetés természetesen nem az, hogy a tekintélyelvűség a közvetlen oka a kevésbé müveit, idős, szegény, vidéki lakosság körében tapasztalható tudományellenes állásfoglalásnak, ezen társadalmi csoportok modern amerikai intézményekkel szembeni orientációja inkább olyan strukturális tényezők következménye, mint a társadalmi rétegek szerinti hovatartozás, vagy az, hogy a megkérdezettek az Egyesült Államok kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetű részeiben éltek-e. Ugyanakkor ezek a csoportok politikai, közéleti szempontból meglehetősen inaktivak, következésképpen a tudomány helyzetére, társadalmi elismerésére gyakorolt befolyásuk súlya lényegesen kisebb annál, mint amekkora az össznépességben képviselt részarányukból következne. A fentiekben idézett eredmények mélyrehatóbb elemzése mindenesetre arra enged következtetni, hogy a tudomány iránti elismerés a tudomány népszerűségének csökkenése nem magából a tudományból ered, hanem összefügg a különböző társadalmi csoportok körében tapasztalható elidegenedés és bizalmatlanság erősödésével. A Harris-index szerint az "elégedetlen"-nek minősithető népesség részaránya az 1966 .evi 29 %—rol 1973— га 55 %— га növekedett.Az eredmenyek tanusa.ga szerint a politikailag aktiv rétegek elidegenedése legalább olyan mértékben és ütemben erősödik, mint a szakképzett munkaerő, a vidéki lakosság és az idősebb korosztályokba tartozó népesség körében tapasztalható elidegenedés. A másokba vetett bizalom arányának csökkenése ugyancsak jelentős. Az igenlő választ adók részaránya az 1954.évi 63 %-ról 1973ra 46 %-ra csökkent. Ugyanakkor természetesen a tudományt sem lehet egészen felmenteni azon vád alól, hogy szintén hozzájárult a be nem váltott Ígéretek felett érzett csalódottság-érzet kialakulásához. AZ EGYÉNI VÉLEMÉNYEK KOMPLEXITÁSA A "közvélemény"-re vonatkozó általános megállapítások, természetüknél fogva, eltakarják a valóság komplexitását. Azon túlmenően ugyanis, hogy a közvélemény egyes rétegei nem egységesek, az egyes személyek is többnyire igen összetett érzésekkel viseltetnek a tudomány egyes aspektusai iránt. Az a kép, amely egy-egy felmérés eredményeként kialakul, erősen függ attól, vajon a megkérdezetteknek mely tudat-szintjét mozgósította. A tudományról és a tudósokról alkotott vélemények többnyire néhány, viszonylag élesen körülhatárolható /a tudomány reális és racionális megítélésétől a tudatlansággal párosult teljes hiszékenységig terjedő/ "alapállás" valamiféle kombinációjaként alakul ki, és sok esetben látszólag egymással éles ellentétben álló nézeteket is magába foglal. Az idézett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az emberek nagy része elismeri a tudományt a hasznossága miatt, s a tudományra ugy tekint, mint a társadalmi problémák megoldásának eszközére, a nagyobb jólét forrására. Az ilyen, lényegében instrumentális jellegű vélemények képezik a tudománnyal szembeni elismerő állásfoglalások túlnyomó többségét. A tudományról vallott nézetek komplexitását mutatja, hogy az elismerő vélemények gyakran a tudomány eredményeitől való félelemmel párosulnak. A Survey Research Centre által végzett 1957.évi felmérés eredményei szerint még a tudományt kevésbé instrumentális alapokon értékelőknek is 25 %-a fenyegetve érezte magát a tudományos eredmények által. A vélemények komplexitását hangsúlyozza az a tény is, hogy a felkérések eredményei a tudományos és a vallásos felfogás sok esetben való együttjelentkezését mutatták, és arra engedtek következtetni, hogy az általános közvélemény számára a kétféle nézet különbözősége nem okoz konfliktust. 403
