Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

3-4. szám - Szemle

Egy későbbi, országos minta alapján készitett tanulmány pozitiv korrelációt mutatott ki a társadalmi osztályok szerinti hovatartozás és a tekintélyelvűség kö­zött. Ugyancsak egy másik vizsgálat eredményei a műveltebb és fiatalabb korosztályok­ban a tekintélyelvűség kisebb arányát mutatták, mint a kevésbé müveit és az idősebb korosztályok körében. Ugyancsak szoros kapcsolat mutatkozott a tekintélyelvűség és a tudománnyal szembeni bizalmatlanság között, valamint a tekintélyelvűség és a tudo­mánytalan nézetek között. Az ezekből a megfigyelésekből levonható következtetés ter­mészetesen nem az, hogy a tekintélyelvűség a közvetlen oka a kevésbé müveit, idős, szegény, vidéki lakosság körében tapasztalható tudományellenes állásfoglalásnak, ezen társadalmi csoportok modern amerikai intézményekkel szembeni orientációja inkább olyan strukturális tényezők következménye, mint a társadalmi rétegek szerinti hovatartozás, vagy az, hogy a megkérdezettek az Egyesült Államok kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb hely­zetű részeiben éltek-e. Ugyanakkor ezek a csoportok politikai, közéleti szempontból meglehetősen inaktivak, következésképpen a tudomány helyzetére, társadalmi elismeré­sére gyakorolt befolyásuk súlya lényegesen kisebb annál, mint amekkora az össznépes­ségben képviselt részarányukból következne. A fentiekben idézett eredmények mélyrehatóbb elemzése mindenesetre arra enged következtetni, hogy a tudomány iránti elismerés a tudomány népszerűségének csökkené­se nem magából a tudományból ered, hanem összefügg a különböző társadalmi csoportok körében tapasztalható elidegenedés és bizalmatlanság erősödésével. A Harris-index szerint az "elégedetlen"-nek minősithető népesség részaránya az 1966 .evi 29 %—rol 1973— га 55 %— га növekedett.Az eredmenyek tanusa.ga szerint a politi­kailag aktiv rétegek elidegenedése legalább olyan mértékben és ütemben erősödik, mint a szakképzett munkaerő, a vidéki lakosság és az idősebb korosztályokba tartozó népes­ség körében tapasztalható elidegenedés. A másokba vetett bizalom arányának csökkené­se ugyancsak jelentős. Az igenlő választ adók részaránya az 1954.évi 63 %-ról 1973­ra 46 %-ra csökkent. Ugyanakkor természetesen a tudományt sem lehet egészen felmen­teni azon vád alól, hogy szintén hozzájárult a be nem váltott Ígéretek felett érzett csalódottság-érzet kialakulásához. AZ EGYÉNI VÉLEMÉNYEK KOMPLEXITÁSA A "közvélemény"-re vonatkozó általános megállapítások, természetüknél fogva, eltakarják a valóság komplexitását. Azon túlmenően ugyanis, hogy a közvélemény egyes rétegei nem egységesek, az egyes személyek is többnyire igen összetett érzésekkel vi­seltetnek a tudomány egyes aspektusai iránt. Az a kép, amely egy-egy felmérés ered­ményeként kialakul, erősen függ attól, vajon a megkérdezetteknek mely tudat-szintjét mozgósította. A tudományról és a tudósokról alkotott vélemények többnyire néhány, vi­szonylag élesen körülhatárolható /a tudomány reális és racionális megítélésétől a tu­datlansággal párosult teljes hiszékenységig terjedő/ "alapállás" valamiféle kombiná­ciójaként alakul ki, és sok esetben látszólag egymással éles ellentétben álló nézete­ket is magába foglal. Az idézett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az emberek nagy része el­ismeri a tudományt a hasznossága miatt, s a tudományra ugy tekint, mint a társadalmi problémák megoldásának eszközére, a nagyobb jólét forrására. Az ilyen, lényegében instrumentális jellegű vélemények képezik a tudománnyal szembeni elismerő állásfog­lalások túlnyomó többségét. A tudományról vallott nézetek komplexitását mutatja, hogy az elismerő vélemények gyakran a tudomány eredményeitől való félelemmel párosulnak. A Survey Research Centre által végzett 1957.évi felmérés eredményei szerint még a tu­dományt kevésbé instrumentális alapokon értékelőknek is 25 %-a fenyegetve érezte ma­gát a tudományos eredmények által. A vélemények komplexitását hangsúlyozza az a tény is, hogy a felkérések eredményei a tudományos és a vallásos felfogás sok esetben va­ló együttjelentkezését mutatták, és arra engedtek következtetni, hogy az általános közvélemény számára a kétféle nézet különbözősége nem okoz konflik­tust. 403

Next

/
Oldalképek
Tartalom