Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

3-4. szám - Szemle

évi országos felmérés eredményei alapján az egyetemi hallgatók 88 %-a értett egyet azzal, hogy "a problémát nem maga a technika jelenti, hanem az a mód, ahogyan a társadalom a technikai eredményeket felhasználja". A megkérdezetteknek csak 24 %-a vélekedett ugy, hogy a technika elemberteleniti, dehumanizálja a társadalmat. Ha a fentiekből azt a következtetést vonjuk le, hogy minél műveltebb valaki, annál jobban támogatja a tudományt, ez megint csak az oktatási program kibővítésének fontosságára hivja fel a figyelmet. GAZDASÁGI HELYZET ÉS LAKÓHELY A társadalmi-gazdasági tényezők ugyancsak pozitiv és lineáris kapcsolatot mutatnak a tudományról alkotott vélemények alakulásával. Az 1973. évi NORC felmérés adatai alapján a legkisebb presztízzsel rendelkező foglalkozásúak körében volt a legkisebb a bizalom a tudomány iránt /csak 26 %-uk jelzett nagy bizalmat/, mig a társadalmi ranglétra legmagasabb fokán állók mutatták a legnagyobb bizalmat /44 %/. A bizalom-nyilvánitásnak a jövedelemszintek szerinti elrendeződése hasonló képet mutatott. Évi 1 000 dollár jövedelemszint alatt a megkérdezetteknek csak 19 %-a jelzett nagy bizalmat, szemben a 25 000 dolláros jövedelemkategóriába tartozó 44 %-os részarányával. A lakóhely területi elhelyezkedése is befolyással van a tudománnyal szembeni bizalomra, a tudományról alkotott véleményre. A tudósokkal szemben nagy bizalmat nyilvánitók földrajzi elhelyezkedés szerint: az Atlanti-óceán középső és a Csendes-óceán partvidékének lakossága, valamint az Egyesült Államok középső részének, az Eszak-Dakotától és Minnesotától a Texas és Lousianáig terjedő részek lakossága. Ezen területek lakosságának 41—42 %-a válaszolt a "nagy bizalom" alternatívával .Bár nem akkora mértékben, mint ahogyan területi hovatartozás szerint tértek el egymástól a válaszok, a bizalom-nyilvánitás különbözött aszerint is, hogy nagyvárosi, kisvárosi lakosságról, vagy pedig nem-városias települések lakosságáról volt-e szó. Az 50 000-nél nagyobb lélekszámú városok lakossainak 40 %-a nyilvánított nagy bizalmat a tudósok iránt, szemben a kisvárosok, illetve a nem-városiaU 'települések lakosságának 30 %-os részarányával. Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a tudománnyal szembeni bizalmatlanság legfőbb forrását nem egy egységes kultura-ellenes csoportban kell keresni, amelynek fő bázisát a közép vagy felső-közép osztályok, vagy pedig az egyetemi ifjúság alkotják; ellenkezőleg, éppen a kedvezőtlenebb társadalmi helyzetű, kevésbé müveit csoportok és az Egyesült Államok kevésbé fejlett részein élő lakosság köréhen található e nézetek fő bázisa. Ez nem jelenti azt, hogy ezek az egyedüli csoportok, amelyek bizalmatlanok a tudománnyal szemben. Lehetséges, hogy léteznek kis és talán növekvő csoportok a képzett ifjúság körében, amelyek egy tudományellenes ellenkulturát képviselnek. Valószínűnek tűnik, hogy ezek a csoportok és az "elfelejtett amerikaiak" alkotják a szentimentális tudományellenesség két fő bázisát, bár a társadalom szegényebb és hátrányosabb helyzetű rétegei nem határozottan ellenségesek, inkább csak közömbösek a tudomány iránt. TÁRSADALOM-PSZICHOLÓGIAI DINAMIZMUS A vizsgálatok igen szoros kapcsolatot mutattak a tudománnyal szembeni bizalmatlanság és a hatalom-tisztelő személyiségtípus, a tekintélyelvűség között. A hatalom-tisztelő személyiségtípusra vonatkozó első, még a negyvenes évek végén végzett vizsgálódások /amelyek különböző társadalmi csoportokra terjedtek ki/ eredményei azt mutatták, hogy a munkásosztályba tartozó férfiak sokkal inkább voltak tekintélytisztelők, mint a középosztálybeliek. 402