Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

A tudományirányitási rendszer elemzése arra mutat, hogy még mindig előfordul a hatáskörök megkettőzése. Például a Szovjetunió Minisztertanácsa Tudomány és Technikaügyi Állami Bizottsága és a SZUTA Elnöksége koordinálja a SZUTA és a felsőoktatási intézmények tudományos tevékenységét. Az Állami Bizottság koordinációs tevékenysége pénzügyi, anyagi és technikai bázison alapul, a SZUTA Elnökségének viszont sem ilyen bázisa, sem irányitó hatalma nincs. Természetesen a SZUTA Közgyűlése és Elnöksége tekintélyes szervek, s az egyes tudósok személyes presztizse nagy jelentőségű a koordináció szempontjából — de a sokezer tudományos intézmény munkája nehezen koordinálható ennek alapján. Az Akadémia tudomány irányitási feladata a szükséges jogkör biztosítását is megköveteli. A tudományirányitási rends zert lenyegesen befolyásolja a Szovjetunio föderativ berendezkedése, ami a Szovjetunió és a szövetségi köztársaságok együttes kompetenciájában jut érvényre. Ezen az általános elven tul, a tudományirányitás kérdése nincs megfelelő módon, vagyis törvény utján szabályozva. Számos vélemény szerint szükséges lenne a SZUTA Elnökségének olyan formában történő átalakitása, hogy minden szövetségi köztársaság akadémiájának elnöke helyet kapjon benne, a SZUTA szerveinek hatáskörét pedig törvény utján kellene szabályozni. AZ EGYETEMI KUTATÁS A tudományos és műszaki haladás üteme nagy mértékben attól függ, milyen az egyetemisták gyakorlati és elméleti felkészítése, kik és hogyan közvetitik a tudomány és a technika hetvenes években elért eredményeit. A főiskolai tudományos potenciál fejlettségéről tanúskodik, hogy a több mint nyolcszáz főiskolán és felsőfokú tanintézetben 350 000-nél is több tudományos és pedagógiai-tudományos munkatárs, vagyis a kutatók 1/3-a dolgozik — közülük 11 400 a tudományok doktora és 104 ООО a kandidátus. A Közép- és Felsőfokú Szakoktatási Minisztérium keretébe tartozó főiskolákon 52 tudományos kutatóintézet és szerkesztőiroda, több mint 400 probléma-laboratórium és 500 ágazati laboratórium működik. A főiskolai tudományos kutatómunka hatékonyságának egyik legfontosabb feltétele a hallgatók minél nagyobb számú bekapcsolódása a kutatásba. Jelenleg több mint 600 000 hallgató vesz részt a tudományos munkában a tanszékeken, a laboratóriumokban, a tudományos kutatóintézetekben, a szerkesztőirodákban, a tudományos diákkörökben és a különböző társadalmi, vagy szerkesztő-irodákban. Az SZKP XXIV.kongresszusa ismételten hangsúlyozta az egyetemi kutatómunka fontosságát a tudományos-technikai fejlődés általános problémáinak megoldásában. A felsőoktatásban folyó alapkutatások fejlesztésére és tudományos-technikai fejlődés legfontosabb és legperspektivikusabb irányaira kell koncentrálni a tudósok erejét és figyelmét. 17