Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

A főiskolai tudományos potenciál hatalmas tömege garancia arra, hogy képes ennek a feladatnak eleget tenni. A gyakorlatban viszont az összes kutatásoknak csak 27,7 %-a volt 1970-ben az elméleti kutatás, a fennmaradó részt vállalatokkal, állami és társadalmi szervekkel kötött megrendelés alapján végezték. Ezek a szerződések op­timális esetben alkalmazott kutatásokra vagy kisérleti-szerkesztő munkákra vonatkoz­tak, de semmiképp sem érintik a tudományos-műszaki fejlődés általános problémáit. A felsőoktatásban folyó kutatómunka szoros kapcsolatokat tart fenn a SZUTA­val, annak intézeteivel, filiáléival és alosztályaival, a köztársasági és ágazati akadémiákkal, a tudományos kutatóintézetekkel és az üzemi laboratóriumokkal. Е kap­csolatok kiterjednek a tudományos kutatómunkára vonatkozó tervek egyeztetésére, kö­zösen tartott konferenciákra, szimpóziumokra és értekezletekre és a közösen végzett tudományos munkák eredményeinek publikálására. A felsőoktatási tervezés és irányitás korszerűsítése elválaszthatatlanul kapcsolódik a tudományos kutatómunka finans zirozásának tökélete­sítéséhez. A kutatás finanszírozásának csupán 22 %-a történik az állami költségvetés­ből — a fennmaradó rész a gazdasági szerződéses munkák révén folyik be. /А más szek­torhoz tartozó intézeteknél a tudományos kutatómunka finanszírozását nem kevesebb, mint fele részben az állami költségvetésből fedezik./ Az állami költségvetésből meg­határozott felhasználásra folyósitott pénzeszközök és a kutatói státusok csak az adott felsőoktatási intézmény tudományos kutatóintézeteiben, a szerkesztőirodákban és a probléma-laboratóriumokban használhatók fel. A tanszéki tudományos munka, amely a kutatások legnagyobb részét teszi, nem kap pénzeszközöket _ , 34/ hatarozott felhasznalasra. AZ ÁGAZATI KUTATÁS Az elméleti és alapkutatások mellett az alkalmazott kutatások teszik immár az összes kutatások felét; ezek főként a minisztériumok és a főhatóságok tudományos 35/ intézeteiben folynak. Az utóbbi években megfigyelhető a ket kutatasi tipus nagy­mértékű összefonódása. Az alap- és alkalmaz'ott kutatásokat folytató intézetek tevékenységének közeledésével szélesednek a munkakapcsolatok az általános és az ágazati tudományos intézetek között. Ez a tény egyre időszerűbbé teszi az or­szág valamennyi tudományos intézménye tevékenységének koordinálását, a Szovjetunió Minisztertanácsa Tudományos és Műszaki Állami Bizottsága részéről pedig az általános módszertani irányitást. 34/ Organizacionno-pravovüe voproszü... i.m. 3l8-325.p. 35/ DAVITIDZE,1.L. : Upravlenie haucsnümi iszszledovanijami v promüslennoszti. /Az ipari tudományos kutatások irányitása./ = Szovetszkoe Goszudarsztvo i Pravo /Moszkva/,1972.4.no. 95-100.p. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom