Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

Magyarországon a nemzeti jövedelem a következő 15-20 évben feltehetően átlagosan 5-6 %-kal növekedik, és igy az egy főre jutó nemzeti jövedelem 1985-ig mintegy 1 3ОО - 1 400 dollárra nő. Erre az időre az egy főre jutó bruttó nemzeti termék az Egyesült Államokban 4 300, a Német Szövetségi Köztársaságban 2 8OO, Japánban 2 200, Franciaországban 2 ООО, Nagy-Britanniában 1 900 dollár lesz. Az iparilag fejlett tőkés országokban a vizsgált időszakra a termelőkapacitások fokozódó kihasználása, mindenekelőtt a tőkeintenzitás fokozódása /a munkának tőkével való helyettesítése/ következtében a tőkebefektetések eddig betöltött szerepe a termelékenység növekedésében valamelyest már csökken,"'''' és egyre inkább nő a kutató-fejlesztő munka hatása. A műszaki fejlődés következtében ugyanis erőteljesen csökken a termékegységre jutó költség, e csökkenés mértékét azonban fékezi a tőkebefektetések növekvő fajlagos tőkeköltség hányada. Ezért a költségcsökkentés anyagmegtakaritást, gyártási mód változtatást stb. kiván meg, ami intenziv kutató-fejlesztő munkával érhető el. A termelés növekedésének tényezőit számszerűsítve Simon György hivatkozott könyvében^ megállapítja, hogy a négy termelési tényező /munkaidő, termelőberendezések és a kutatás-fejlesztés volumene, technikai felszereltség/ bármelyikének növekedése eredményezheti a termelés növekedését. A két mennyiségi tényező /munkaidő, azaz a létszám —mivel a munkahét hossza csökken— és a termelőberendezések/ "azonos ütemű növekedése esetén a termelés valamivel lassabban nő, mint a ráfordítások. Ez azonban csak akkor következik be, ha nincs számottevő kutató-fejlesztő tevékenység és a technikai felszereltség nagyon alacsony.".A mértékre utaló "számottevő" jelző kérdésével a továbbiakban kivánunk foglalkozni. A GÉPIPARRA JELLEMZŐ VÁLTOZÁSI TENDENCIÁK A KUTATÁS IGÉNYESSÉGI EGYÜTTHATÓ VÁLTOZÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ FŐBB TÉNYEZŐK Az egyes országok gépipari fajlagos kutatás-fejlesztési ráfordításai 1959I966 között jelentős mértékben növekedtek. Nagy-Britanniában 18, Franciaországban 11, a Német Szövetségi Köztársaságban 66, Japánban 20, Magyarországon 9 %-kal növekedtek gyorsabban a vizsgált időszak alatt a kutatás-fejlesztés költségei, mint a gépipari 7/ termeles• 5/ Például a Német Szövetségi Köztársaságban az ötvenes években a termelési tényezők javitása és ésszerűsítések következtében a műszaki fejlődés volt a termelékenység emelésének fő tényezője. A hatvanas években ezt a szerepet a munkának tőkével való helyettesítése vette át. 6/ SIMON György: i.m. 24.p. 7/ A műszaki kutatás és a termelési strukture változásának nemzetközi öszszehasonlitása. 2.kiadás. Budapest,1969.ápri

lis. OMFB. 13-810.T. 10