Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

Hazai —az OMFB által irányitott— vizsgálatok megállapították, hogy az egységnyi értékesített termékre jutó kutatási-fejlesztési ráforditás, tehát a kutatásigényességi együttható, a termék cserélődési sebességének, a termék és termelés műszaki színvonalának, a termékválaszték szélességének függvénye. A vizsgálatok alapján az alábbi következtetések vonhatók le: - Minél nagyobbak az uj termék technológiai, műszaki-gazdasági paraméterei, annál nagyobb az egységnyi termékkibocsátásra jutó K+F költség, viszont csökkenő tendenciát mutat a termelés tömegszerüségének növekedésével. - A termékspektrum bővülése, függetlenül a koncentráció változásától, növeli a termelés fajlagos kutatás-fejlesztés igényét. - Minél gyorsabb a termék cserélődési sebessége, annál nagyobb a hányados, és csak a termék különlegesen nagy műszaki-gazdasági paraméterei mellett mutat csökkenő tendenciát. - A mutató nagysága döntő mértékben a tudományos-technikai haladásnak az ágazat fejlődésére gyakorolt hatásától függ. Ennek megfelelően jól megkülönböztethetők kutatás-intenziv és kevésbé kutatás-intenziv termékcsoportok. Olyan ágazatokban, ahol nő a tudományos-technikai haladás hatása a termékekre és a gyártástechnológiára, ott ez a koefficiens növekszik, ugyanakkor egy sor úgynevezett klasszikus termelési ágban a koefficiens konstans, vagy éppenséggel csökkenő tendenciát mutat. - Különböző /angol, amerikai és hazai/ vizsgálatok eredményei alapján fenti megállapítások még két általános tendenciával egészithetők ki: Az azonos, vagy hasonló termékeket gyártó vállalatoknál a nemzetközi piacon való helytállás tipikus vállalati nagyság mellett fajlagosan közel azonos kutatási-fejlesztési ráfordításokat kiván. /Ezt figyelembe véve azonban az egyes termékcsoportok kutatás igényessége, a termékek rendeltetése, a választék bősége, a termelés tömegszerüsége /koncentrációja/, a termékek és technológia műszaki szinvonala és a cserélődési sebesség függvényében differenciált./ Az egyes alágazatok kutatásigényességi mutatói különböznek még aszerint is, hogy az ország gépiparában az adott alágazat vezető, vagy kevésbé jelentős. Megállapítható továbbá az is, hogy a kutatás igényesség /hasonlóan és összefüggésben a kutatás kritikus tömegével/ sávval jelölhető. Ezek a sávok egy-egy ország alágazati kutatás-fejlesztési ráfordításainak "elszámolási formái" függvényében is változnak /például az állam által finanszírozott akadémiai, egyetemi kutatóhelyek, intézetek nagy hányada esetén az adott országban a K/T /kutatás/termelés/ hányados kisebb lehet és forditva/. Az alábbiakban megkíséreljük bemutatni a sáv "alsó" és "felső" 11