Tudományszervezési Tájékoztató, 1973
1. szám - Bibliográfia
szefüggenek, hogy az egyiknek alaposabb tanulmányozása feltételezi a másik ismeretét. Miivében olyan koherens fogalmi keret definiálására törekszik, melynek segitségével mindegyik probléma a másik vonatkozásában is tárgyalható. SAINT MARTIN,M.de: Les fonctions sociales de l'enseignement scientifique. Paris ,1971.Mouton. 258p. /Cahiers du Centre de Sociologie Européenne ./ A tudomány oktatás társadalmi funkA kiadvány az Európai Szociológiai Központ I965 és I969 között folytatott tudomány- és oktatásszociológiai kutatásait összegzi. Számos vizsgálatot-végeztek Franciaország közép- és felsőfokú intézményeiben, diákokat és oktatókat kérdeztek meg családi és szociális körülményeikről, az oktatási intézmény kiválasztásának kritériumairól, a tudomány oktatás módszereiről, az oktatás és a kutatás kapcsolatáról, a diploma iskolai és társadalmi értékéről. Az elméleti kérdések tisztázása és a vizsgálat szöveges értékelése után a kiadvány közli az egyes felmérések statisztikai táblázatait-. SALOMON ,J .-J . - DES MARAIS ,A. D0RST,J.: L'engagement social du scientifique: conférences du cinquantenaire de la faculté des sciences, Université de Montréal. Montréal ,1971,Univ.de Montréal. 99 PA tudós társadalmi elkötelezettsége: a Montreali Egyetem Természettudományos Kara 50.évfordulója alkalmából tartott konferencia. WILLIAMS,R.: Politics and technology. London, 1972,Macmillan. 80 p. Politika és technika. A Montreali Egyetem Természettudományos Kara 50.évfordulójára megjelent kiadvány három előadást tartalmaz. Salomon vizsgálja a tudósok társadalmi felelősségének kialakulását. Megjegyzi, hogy amikor Bacon kijelentette, a "tudás hatalom", nem mutatott rá e társulásban rejlő nehézségekre. A második világháború végére a helyzet gyökeresen megváltozott. A háborúban a tudósok az államférfiakkal, a stratégiai szakemberekkel együtt a politika középpontjába kerültek. A tudomány alkalmazása jólétet teremtett, de egyben uj munkafázisokat/ tervezést és szervezést kivánt. A mennyiségi változás minőségi változást eredményezett. A modern tudományt természete, a modern társadalmat szerkezete elkerülhetetlenül egymás mellé rendeli. A tudós társadalmi kötelessége a tudomány implikációinak feltárása a közösség előtt a tudomány legjobb hasznositása érdekében. Des Marais a kanadai egyetemi tudósok oktatásának jelenlegi fejlődését mutatja be. A jelenlegi korszaknak nincs előzménye. E korszak a tudományos robbanás következménye; ezzel való lépéstartás érdekében a tudomány- és társadalmi szervezés hagyományos elméleteit forradalmasítani kell. A korábbi gyors bővités időszaka után a helyzet megszilárdítása vált szükségessé, ami magában foglalja a prioritások kiválasztásának folyamatát. Viszont a prioritások meghatározása lehetetlen a tudósok segitsége nélkül; állandó részvételük a társadalom funkcionálásának elengedhetetlen feltétele. Dorst a környezeti szakemberek felelősségével foglalkozik. Sokan közülük "elefántcsont toronyban" élnek. Ez a magatartás elzárja őket a bioszféra bonyolult problémáitól. Elképzeléseiket fel kell tárniuk a közösség előtt és biztositaniuk kell munkájuk számára a tömegek támogatását. Tájékoztatniuk kell a politikai szerveket a környezeti problémákról, ezek megoldásának sürgető voltáról. Olyan uj "civilizációra" van szükség, melyben az ember és az élő világ harmóniában élhet. Williams következtetése szerint a technika kiterjeszti a "politikailag lehetségest", világszerte várják az anyagi szinvonal állandó javulását. De ha a technokrácia a kormányzás legújabb formája, a zűrzavar, a szakértelem hiánya, az álnokság, az igazságtalanság és a barbarizmus régi jellegzetességei továbbra is fenmaradnak. Ennek ellenére ugy tűnik, hogy a műszaki társadalom egyre inkább megfelel az emberek többségének. Williams 263 szerzőt idézett 54 oldalon keresztül. Ha következtetései nem is ösztönzők, a hallgatókat legalábbis hasznos, annotált bibliográfiával látja el. 130
