Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Bibliográfia

SCHOOLER,D.: Science, scientists, and public policy. New York London,

1971.Free Pr. - CollierMacmillan. XIV,

338 p. Tudomány, tudósok és politika az Egyesült Államokban. „„. ka/, az Írásbeli vizsgafeladatok elkészítése, a szóbeli vizsgázás, a tudományos előadások tartásának általános követelményei — ezek a kiadvány fő témái. A szerző elsősorban általános, a tudományterülettől viszonylag függetlenül alkalmazható gyakorlati tanácsokat ad. Az Egyesült Államokban a politika és a tudósok közötti legjelentősebb kapcsolatok országos szinten a végrehajtási szférában fejlődtek ki a háború utáni időszakban I945-I968 között. Schooler elemzése azokat a tényezőket vizsgálja, melyek megnövelték a tudósok ' befolyásait a politikában. A tudósok kapcsolata a politikával nemcsak a szövetségi kormány szintjén jelentkezett, s nemcsak a végrehajtó ágazatban. Uj problémák merültek fel a tudomány, a tudósok és a politika viszonylatában, uj feszültségek keletkeztek a szennyeződés, a környezet rombolás és az egyre sokasodó társadalmi problémák miatt. Éles viták folynak faji kérdésekről, az emberi lényekkel való manipulációról, a kábítószerek romboló hatásáról. Mindezeket a kérdéseket alaposan megvilágítva, a szerző külön fejezetet szentel még annak, mit tartogat a jövő a tudósok számára, s fordítva, mit tartogatnak a tudósok a jövő emberisége számára. SPANDL,0.P.: Die Organisation der wissenschaftlichen Arbeit. Braunschweig, I97I.Vieweg. 111 p. A tudományos munka szervezése. MTA Az egyetemi hallgatók számára készült tankönyv azt a hiányosságot pótolja, mely a felsőfokú oktatás általános jellemzője: megismerteti a hallgatókat a tudományos munka technikájával és szervezésével. A tanulás megtervezése, az egyetemi oktatásban való hatékony részvétel, a könyvtárak célszerű használata, a szakirodalom tanulmányozásának módszerei, az Írásbeli tudományos munkákkal szemben támasztott követelmények /a tudományosság kritériumai, az objektivitás, a módszerek kiválasztása, a szakirodalom kutatása, a mü megszerkesztése, stiliszti/United Nations Information System Scientific and Technical/ UNISIST Intergovernmental Conference for the Establishment of a World Science Information System. Paris, 4-8. October.

1971. Final Report. Paris

,1971.UNESCO. 60 p. Az UNIS IST zárójelentése. ,,

m

< MTA 197L október 4-d-ig az UNESCO Párizsban kormányközi konferenciát rendezett a Világ Tudományos Információs Rend szerének /UNISIST/ megteremtéséről. A kö tet tartalmazza az általános jelentést és a határozatot, a függelékben pedig me találhatjuk a konferencia napirendjét, az UNESCO főtitkárának dr.René Maheu-nak a felszólalását, valamint a résztvevők és a rendezők listáját. A határozat abból indul ki, hogy a tudomány a modern társadalomban a gazdasági és társadalmi fejlődés döntő tényezőjévé vált. A fejlődés gyorsasága többek között a tudományos és technikai informál ció hasznosításának gyorsaságától függ. Mivel a tudomány és a technika nemzetközi , rendkívül fontos lenne a nemzetközi kooperáció meg szervezése ezen a területen. Ehhez szükséges, hogy a tudományos és technikai in formáció teljes mértékben hozzáférhető legyen a fejlett és fejlődő országokban egyaránt, és minden ország rendelkezzék az információk válogatásához, átadásához valamint a kapott információk vételéhez és besorolásához szükséges felszereléssel. A határozat javasolja egy állandó tudományos és technikai információs csoport alakítását az UNESCO Titkárságon be lül, mely felelős lenne az UNISIST létre hozásáért és fejlődéséért, azonkívül fel hivja a tagállamokat, hogy alakítsanak egy 18-23 fős Irányító Bizottságot hoszszutávu munkaterv kidolgozására, s végül felkéri az UNESCO főtitkárát, dolgozza ki a költségvetést, mely lehetővé tenné az UNESCO-nak, hogy megtegye az UNISIST megteremtésének kezdeti lépéseit. 131