Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Figyelő

túlságosan nagyok a K+F ráfordítások. A pénzhiányon kivül inkább a tudománnyal szembeni elégedetlenségben kell a magyarázatot keresni: a nagy társadalmi és köfnyezeti problémákat az életszínvonal emelkedése nem oldotta meg, sőt még súlyosbította. A hatvanas évek végén jelentkező társadalmi elégedetlenség és nyugtalanság kiváltó oka sokak szerint éppen a műszaki haladás volt. További nehézséget jelentett, hogy a Hold-program sikere után nem találtak az egész nemzetet lázba hozó ujabb vonzó célkitűzést. A változás révén sok kis vállalat, mely sokat igérő uj eszmék alapján jött létre és bízvást számított az állam támogatására, csődbe jutott. Említésre méltó, hogy a tudományos kutatás fellendülése egybeesett a KennedyJohnson elnökséggel és kétségtelen, hogy a két elnök és tanácsadóik elődeiknél —és ugy tűnik utódaiknál is— jobban szivén viselte a tudomány ügyét. — SPEISER,A.P.: Verändertes Bild der Forschung in den USA. /Megváltozott az amerikai kutatás képe./ = Neue Zürcher Zeitung,1971.aug. 29. 5-6.p. r .T Tudomány, osztályharc és termelési viszonyok Olaszországban Az egységes olasz tudomány- és kutatási politika hiánya, a kutatóközpontok dolgozóinak ellenzékbe vonulása szükségessé teszi a tudományos kutatásra vonatkozó, a munkásmozgalom és a haladó értelmiség problémáit elemző komplex stratégia kidolgozását. Ha nincs hatékony általános politika, nem beszélhetünk hatékony kutatáspolitikáról sem. Nem célravezető az állam kizárólag empirikus beavatkozásaiban bízni, hiszen ezek nyomán még jobban kiéleződnek a válság jegyei. Hasonlóképpen nem szabad bizni abban sem, hogy a termelőerők fejlődése maga után vonja a termelési viszonyok fejlődését /azaz a tudomány és a tudományos eredmények kapitalista módon történő szervezése és felhasználása továbbfejlődését/. Nem szabad arra várni, hogy a termelési viszonyok az evolúció során egyszer majd szocialistává válnak; az ilyen tételből az következnék, hogy nagy erővel kell a tudományt fejleszteni, mert ezúton következik be társadalmi változás. E tétel kizárja az osztályharcot. Ugyanakkor helytelen volna a tétel teljes tagadása, mert kétségtelen, hogy a tudomány fejlődése társadalmi változásokat i s von maga. után, s az is igaz, hogy e fejlődés folyamán változnak a kapitalista termelési viszonyok. A tudomány természetesen nincsen teljesen alávetve a termelési viszonyoknak, és szó sincsen arról, hogy az utóbbiak ellen folytatott harc egyben a tudomány ellen is irányulna. A számitógépek, az atom és az automatizálás korában, a második ipari forradalom idején, a tudománynak nemcsak a tartalma, hanem a felhasználása is változik. Korunk tapasztalata, hogy a tudomány és a kutatás fejlődése nem önkényes, hanem szorosan összefügg az adott struktúrával, a termelési viszonyok