Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

Ilyen kutatómunkák megindulása előtt az alábbi kérdések eldöntése szük­séges : 1. Döntés a kutatás összes adottságai és lehetőségei figyelembevételével egyes kiemelt tudományágak kijelöléséről, ahol például versenyképesség le­hetséges a világszínvonallal, 2. Döntés a főbb kutatási feladatok szellemi és anyagi erőforrásráfor­ditásának optimális elosztásáról. Ha legtöbbet igérő fel­adatokat "hitelezik meg", a legtöbb remény lehet a sikerre. 3. Kis országban alapkutatás, annak rendszerint nagy eszközigényességé­re tekintettel, nem folytatható két különböző helyen, hanem a kitűzött feladatokban közösen kell dönteni és megfelelő munkamegosztást, illetve együttműködést kell biz­tosítani. A magyar műszaki egyetemek jelenlegi kutatási allokációja alig teszi le­hetővé világszínvonallal mért versenyképes kutatási eredményeket. Még kevésbé igé­nyes, de a népgazdaság számára fontos kutatómunkák feltételei sem mindig biztosítot­tak e miatt az egyetemen. Mindenképpen az ország és az egyetemek érdeke a kutatási allokáció rendszerének az egyetem javára történő korrekciója. II. Világszinten mért, versenyképességre törő fejlesztő ku­tatások, A világszinten mért versenyképességre törekvő alkalmazott, illetve fejlesz­tő kutatás feladatait a népgazdasági célkitűzések, valamint az ország adoggságai és lehetőségei határozzák meg. A tapasztalatok e téren azt mutatják, hogy az eddiginél bátrabban kell élni szabadalmak, tervdokumentációk, "know-how" stb. megvételével, ahol -ez a gaz­daságosabb megoldás kutatás, vagy fejlesztés helyett, ahol viszont ez nem lehetséges, vagy gazdaságtalan, ott a népgazdasági igényt saját erőből, vagy a szocialista orszá­gok tudományos együttműködésével kell megoldani. A magyar műszaki egyetemek —az önálló kutatóintézetek mellett— különösen alkalmasak ilyen fejlesztési feladatok vállalására. A fő fejlesztési feladatok első­sorban a következő ipari kutatási területekről adódnak, ahol 1. az MTA-val közös, igényes kutatási feladat megoldása vállalható, 2. önálló ipari kutatóintézet fenntartása nem indokolt, s igy az egyetem hatékonyabban végezheti el az ipar megbizásait, 3. gyári kutató- és fejlesztő részlegek kérik megfelelő kutatási szerződések megkötésével az egyetem közreműködését, 4. az egyetem bármely más okból olyan kutatási megbizást kap, amely inkább tudományigény es, mint munkaigényes. III. Nem világszintü versenyképességre törő, de a népgazdaság számára s zükséges kutatások, mint például adaptáló, vagy úgynevezett "utánfutó" kutatás. Az ipari nagyvállalatok gyári kutató- és fejlesztő részlegei gyakran nem 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom