Tudományszervezési Tájékoztató, 1970
3-4. szám - Szemle
nyaiban. Ziman nyilván jobban ismeri elődeinél a kutatómunka társadalmi vonatkozásait, találó megjegyzései azonban függetlenek a fejtegetése alapjául szolgáló "nyilvános tudás" szituációitól és a tudományos közösség viselkedését magyarázni kivánó "con~~ 18/ sensus-elv"-től. S ez tán természetes is, hiszen szituáció és elv voltaképpen nem egyebek, mint a Merton-modell Ziman-féle behelyettesítései. Az eredmény belülről, a természettudós szemszögéből is ugyanaz, mint kivülről , a szociológus elméletei felől: az absztrakt Merton-modell érvényességét lényegében nem javitják és nem rontják a konkrét behelyettesítések. De ha egy modell ennyire rugalmas, akkor rendszerint valami triviális /bár gyakran nagyon nehezen megfogalmazható/ tényt sejthetünk mögötte. Tán nem tévedünk túlságosan, ha a Merton-modell mögött azt az egyszerű tényt sejtjük, hogy korunkban tényleges társadalmi és gazdasági igény a természettudomány gyors fejlődése , s ez a tudósokra uj kollektiv kutatási viszonyokat és szokásokat kényszerit. A TERMÉSZETTUDOMÁNY TÁRSADALMI SZEREPE A reális társadalmi és gazdasági igény létezése ma már aligha szorul igazolásra, s vizsgálata nem is a tudományszociológia föladata. A tudományszociológiára annyi tartozik belőle amennyi az igény által provokált válasz megértéséhez kell. Adatszerűen ez tán még ma is Barber idézett monográfiájában található meg legkönnyebben, az igény természete s jelentősége azonban sokkal jobban megismerhető John D. Bernai régi könyvéből, mely a természettudomány társadalmi 19/ . , szerepét tárgyalja. A könyv a háború kitörésének évében jelent meg, s tan ez is okozta, hogy fontosságához képest még szakkörökben is alig ismerik, s a tudományszervezési szakirodalomban sokkal gyakrabban emlegetik Bernai tudománytörténetét. Pedig Bernai régi könyvében, egy időben a Merton-modellel, a Mertonénál sokkal gazdagabb lehetőségeket rejtő uj irány jelentkezett, melyet később teljes mértékben ki is fejlesztettek s önálló nagy tudománnyá növeltek, de nem tudomány szociológiaként: Bernai 1939-ben megjelent könyve ugyanis a napjainkban rohamosan növekvő s egyre nagyobb tért hóditó tudományszervezéselmélet és tudományvezetéselmélet első vázlata s összefoglalása volt, mely ma már sok részletében valóságos jóslásként hat. Bernai könyvét azonban, legtöbb utódjával ellentétben, alapos szociológiai tájékozottság s igény jellemzi. Először is megállapítja, hogy a természettudomány az újkori Európában sokkal nagyobb társadalmi fontosságra tett szert, mint amekkorát pusztán "intellektuális tevékeny18/ MICHALOS ,A.C.: John Ziman, Public knowledge. = Philosophy of Science /London/,1969.2. no. 222-224. p. 19/ BERNAL,J.D.: The social function of science. /А természettudomány társadalmi funkciója./ London ,1939.Routledge and Sons. 482 p. vq^FTi 485
