Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Figyelő

véleménye alapján magasabbra vagy alacsonyabbra értékelik. Érdekes az a megfigyelés , hogy ha egy kiváló tudóscsoportot vizsgálnak, általában arra törekednek, hogy azokat a tulajdonságokat emeljék ki, amelyek egyik tudóst a többitől megkülönböztetik. Az a kérdés, hogy az alkotóképesség vagy eredetiség egyszerűen az általános intelligencia megnyilvánulása-e, vagy attól csak részben függ, elvont vita maradt. Az alkotóképesség mérésére gyakran nyilt teszteket oldatnak meg a delikvensekkel: például leíratják egy tárgy öszszes felhasználási módját vagy egy szó összes jelentését. Az elsőhöz hasonló teszteknél nem egyetlen válasz adható egy-egy kérdésre, hanem sok, gyakorlatilag végtelen lehetőség van, számuk csak a vizsgált egyén képzelőerejétől függ, mig a másodiknál létezik felső határ. A tesztek megoldása nem meghatározott idő alatt történik. Sajnos, ezen tesztek megoldási eredménye sem mutatja meg előre a tudományos munkában elérhető eredmények menynyiségét. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban az ilyen alkotókészséget vizsgáló teszteknél ajánlatos külön kezelni azokat, akik túlságosan szokatlan /nonkonformista/ válaszokat adnak. Ez azért fontos, mert a tudományos munkában is ritkán fordul elő, hogy teljesen önállóan kell megoldást találni, általában más emberek tapasztalatai alapján kell eldönteni a kérdéseket. A jelenlegi tanítási módszerekkel való általános elégedetlenség több kísérleti módszer kipróbálására ösztönzött. Az uj módszerek mind elismerik, hogy a tudományos munka alkotó tevékenység, és ragaszkodnak ahhoz, hogy minden tanulónak első kézből kell tapasztalatot szereznie a felfedezésről. Sok iskolában határozott elképzelést alakítottak ki, hogyan kell a tudományokat tanitani. Bár ezen elképzelések sokfélék, egy közös vonásuk mégis akad: a tudományos oktatást nem akarják csak a tankönyvre alapozni, több és szorosabb kapcsolatot kívánnak a mindennapi élet technikai problémáival. Ilyenre példa a Sevenoaks School, ahol filmet készítettek, melyben mindegyik tanuló szerepel, elmondja egy tervét és ismerteti a megoldás módját. /А terv lehet például repülőmodell, csónakmodell stb./ Vajon van-e értelme ennek — vetették fel egy konferencián a New Collegeban, Oxfordban. A vita legfőbb tanulsága szerint nagyon helyes a fiatalokat olyan helyzetbe hozni, hogy ki kell teljesen egyedül okoskodniuk és dolgozniuk egy tervet. Természetesen egy-egy sikerült modell nem biztosíték arra, hogy később a tudományos munkában szintén nagyfokú alkotókészséget mutat majd az illető. Emiatt többen ellenezték is a tervezet készíttetését. A helyes álláspont az, hogy ha ez nem is biztos előjele a jövendő alkotásnak, elsősorban olyan munkát kell végeztetni, amelyhez a fiataloknak kedvük van. A tényleges problémák szervezési jellegűek: mennyi időt tudnak erre forditani a diákok, milyen az egyetemek hozzáállása stb. Ironikusan azt lehetne mondani, hogy a fejlődés fő akadálya az egyetem. 116