Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Figyelő

Nagyon kevéssé bátorítják azokat a főiskolákat, ahol kísérletezni akarnak egyes évfolyamokkal. Ha valami, akkor az egyetemi felvételi követelmények válnak egyre merevebbé, és ez a tudományok középiskolákban való tanitását is egyhelyben topogásra kényszeriti. — HUTCHINGS,D.: Seeking creativity in science. /Alkotókészség a tudományban./ = New Scientist /London/,196?. febr.16. 416-417.p. p D Az ipari kutatás alkalmazásának módszertani kérdései Nagy-Britannia súlyos munkaerőhiánnyal küzd a tudományos módszerek ipari feltételek között való alkalmazásának területén, pedig ez döntő fontosságú uj eljárások gyors kifejlesztéséhez és kereskedelmi méretekben megvalósuló sikeres alkalmazásához. A kutatás hatékonys ágának növelése nem egyszerűen a ráfordított költségek nagyságától függ. Rengeteg múlik azon, hogy a kutatók tanulmányozzák-e az üzemek igényeit, hogy aprómunkával, vagyis kellő szerénységgel kezdik-e munkájukat, következésképpen jó kapcsolatot tudnak-e kiépíteni a vállalatvezetéssel. Nem kevésbé fontos, hogy a vezetés helyesen tudja értékelni a kutatás szerepét, ne becsülje le, de ne is lépjen fel túlzott, vagy azonnali igényekkel. A rossz gyakorlat példáiból fény derül ezekre. Vannak "takarékos" cégek, ahol egyetlen fölösleges embert sem alkalmaznak. Ez gyakran azt jelenti, hogy mindenki túlságosan elfoglalt mindennapi munkájával, semhogy ideje maradna alapozó gondolkozásra. A rutin mindennél fontosabbá válik, fellép a stagnálás. Az olyan vevő, aki a megszokottól eltérőt kér, tucatnyi indokot kap arra, hogy kívánsága miért nem teljesíthető, ahelyett, hogy készséges együttműködéssel találkoznék. Ha ez általánossá válik a cégnél, a hanyatlás elkerülhetetlen, ugyanakkor a vezetők biztosak abban, hogy nem az ő hibájukból következett be. A vezetési politikában ilyenkor sokszor hirtelen előtérbe kerül a kutatás. Támogatói gyors és hatásos eredményeket remélnek tőle, és nagy a kísértés, hogy olyan ambiciózus terveket erőltessenek, melyek az addigi gyakorlattal való gyökeres szakítást jelentenek. Ez nagyon veszélyes lehet. A fiatal kutatók, bármilyen tehetségesek is egyébként, gyakran lebecsülik a gyakorlati nehézségeket, annál is inkább, mert az idősebbek csak ritkán képesek pontosan megfogalmazni, milyen nehézségekre kell majd számítaniuk. Általában sokhavi türelmes vizsgálódásra lenne szükségük, ahhoz, hogy a helyzet uraivá legyenek, de erre nem mindegyikük képes. Hogyan kell a kutatási szervezetnek hozzálátnia feladataihoz? A legfontosabb, hogy megteremtsék a kellő bizalom légkörét a kutatók és a hosszú évek óta az iparban dolgozók között; ha ezze. a mentalitással közelednek az üzemek problémáihoz, nem lesz hiány megfelelő munkában. A legtöbb ipari üzemnek vannak kisebbnagyobb gondjai /például elavulás, hulladék hasznosítás, minőségellenőrzés, automatizálás, biztonságtechnika/, és a 117