Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Figyelő

eszközökkel való ellátása arányában is növekszik. Ez a növekedés, mely kizárólag műszaki fejlesztés eredménye /Е

т/, az alábbi képlettel mérhető: A tudományos készség alkotóL. В. - В L _1 1 0 0 ET - о L ВЦ o о 1 - %) Az E

q szervezeti fejlődés javára irható eredményt az Eo = EG - ET ik-k) összefüggés adja. Adott időszakra végzett közelitő számitásnál 3 feltételezéssel kell élni: a/ az Y termelési és В állóeszköz értékek belső szerkezete stabil, és a gazdaság fejlődés miatti változások nem torzítják el a számitások eredményét; b/ az állóeszköz kihasználás elvileg nem változik; с/ az uj gépek ára, a régiekhez viszonyítva, a műszaki szint különbségét tükrözi. — CZARNEK,

J. - MADEJ, Z . : Ekonomiczne kryteria oceny prac badawczych i post^pu technicznego. /А kutatás és műszaki fejlesztés értékelésének gazdaságossági kritériumai./ = Zagadnienia Naukoznawstwa /Warszawa/,1968.3.no. 4-5-60.p. F.T. A tudományos kutatás területén egy-egy felfedezést mindig hosszass próbálkozás és számos sikertelenség előz me Az alkotóképesség vizsgálatakor hasznos lenne, ha ez valamilyen mértékű sztochasztikus kapcsolatban lenne az iskolai osztályzatokkal, de sajnos nem bi tos, hogy egy kitüntetéssel végzett ifjú tudós többet tud alkotni, mint rosszabb eredménnyel végzett társai. A kitűnő osz tályzat segit az okos egyedek kiválasztásában, de egy bizonyos szinten tul az intelligencia nagyon gyenge indikátora a későbbi teljesítménynek. Getzels és Jackson "Az alkotóképesség pszichológiája*' cimü könyvében az iskolás korban kezdi a vizsgálatokat. A könyv keletkezésének körülményei: 1957ben a University of Chicago az egyetemen történő neveléssel foglalkozó tanszékén megvitatták a tehetségkutatás szükségességét. Végül kérdőiveket küldtek a nevelőknek és a szülőknek a tehetséges gyermek általános jellemvonásainak megállapítására. A válaszokból a következő világlik ki: intelligencia, alkotóképesség kiegyensúlyozottság és jellemesség. Az a megállapítás, hogy kétfajta intellektuális tevékenység van /intelligens gondol kozás és alkotó gondolkozás/ nem eléggé körülhatárolt, tekintetbe véve, hogy nin csen általánosan elfogadott kritérium az alkotó gondolkozást illetően. A University of Utah konferenciáján megállapították, hogy az egyén alkotókészségét a felülvizsgáló szubjektív 115