Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

6. szám - Szemle

TUDOMÁNYÁGI STRUKTURA A kutatási-fejlesztési bázis tudományági struktúráját, hénány főbb mutató alapján 1968-ban az alábbiak jellemezték: Termé- Orvos- A rár Müsza- Társa­Mutató szet- , . ki dalom- Együtt , . tud. tud. . . . . O J tud. tud. tud. megoszlás abszolút számban K+F helyek száma Dolgozók redukált össz­létszáma, fő Kutatók redukált száma, fő Tudományos fokozattal rendel kezők, fő K+F ráforditások, millió Ft K+F helyek száma Dolgozók száma Kutatók száma Tud.fok.rendel к. K+F ráforditások 193 136 130 317 266 1 042 4- 897 3 523 4 722 31 554 3 426 48 122 1 889 1 006 1 413 8 279 1 726 14 З1З 722 436 336 559 738 2 791 495,8 216,1 583, 0 3 540,6 261,8 5 097,3 százaiékos megoszlás 19 13 13 30 25 100 10 7 10 66 7 100 13 7 10 58 12 100 26 16 12 20 26 100 10 4 11 70 5 100 A tudományági /és a következő tudomány ágazati/ elemzés a hazai kutatási­fejlesztési statisztikában olyan egysiku besorolás alapján történik, melynél a meg­figyelt K+F helyek mindegyike —a maga adataival— a fő K+F profiljára legjellemzőbb tudományágnál /ágazatnál/ szerepel. A kutató-fejlesztő helyek számának ösz­szesitett adataiból kitűnik, hogy a legtöbb kutató-fejlesztő hely a műszaki tudomány­ágban található, második helyen a társadalomtudományág, harmadik helyen pedig a ter­mészettudomány ág áll. Az anyagi termeléshez közvetlenebbül kapcsolódó agrár- és mű­szaki tudományágak kutató-fejlesztő helyeinek együttes számaránya eléri a 4-3 %-ot. A dolgozók redukált összlétszámából az agrár- és műszaki tudományágak együttesen 76 %-kal részesednek /itt az átlagosnál nagyobb létszámú kutató-fejlesztő helyek működnek/. A kutatók redukált számából az agrár- és mű­szaki tudományágak együttes részesedése 68 % /e területeken az átlagosnál kisebb a 100 dolgozóra jutó kutatók száma, viszont az átlagosnál nagyobb a 100 kutatóra jutó segéderők és adminisztratív alkal mazottak szama, ami megfelel ezen tudományágak át­lagosnál nagyobb segéderőigényességének/. 874

Next

/
Oldalképek
Tartalom