Tudományszervezési Tájékoztató, 1969
6. szám - Szemle
A megfigyelt kutató-fejlesztő helyeken dolgozó, tudományos fokozattal rendelkezők számaránya legnagyobb a természettudományi és a társadalomtudományi ágakban /főként a tanszékek túlsúlya miatt, ahol az oktatókkal szemben követelmény a tudományos fokozat megszerzése/. Az agrár- és műszaki tudományágakra a tudományos fokozattal rendelkezők számából együttesen csak 32 % jut /ezekben a tudományágakban a kutatók az átlagosnál kisebb, a műszaki tudományágban jóval kisebb mértékben rendelkeznek tudományos fokozattal./ A K+F ráforditások adatainak strukturális elemzéséből kitűnik, hogy az anyagi termeléshez közvetlenebbül kapcsolódó agrár- és műszaki tudományágakban együttvéve a K+F ráforditások teljes összegének 8l %-át használták fel /ezekben a tudományágakban a ráforditások fajlagos mutatói, tehát például az egy K+F helyre, a 100 dolgozóra illetve kutatóra jutó átlagos ráforditás jóval meghaladja az összátlagot/. TUDOMÁNYÁGAZATI STRUKTURA A statisztikai adatok tudomány ágazatok szerinti csoportosítása a tudományáginál jóval részletesebb elemzésekre nyújt lehetőséget. Három fő mutatószám /a kutató-fejlesztő helyek száma, a kutatók létszáma és a K+F ráforditások nagysága/ alapján, külön-külön meghatároztuk a tudomány ágazatok nagyság szerinti sorrendjét; az első 15 helyre került tudomány ágazatokról —százalékos aránymutatókkal— az 1.táblázat számol be. A táblán szereplő tudományágazatok mindhárom mutató tekintetében valamenynyi közül a legnagyobb súlyt képviselik. Az összeállitásból levonhatók bizonyos következtetések a koncentráció ágazatonkénti fokáról is. Például a gépipari K+F helyek szervezetileg a K+F helyek összes számának csak 12,4 %-át alkotják, de a kutatók számitott létszámából már 30,2 %-kal, a kutatási-fejlesztési ráforditások teljes összegéből pedig 38»5 %-kal részesednek. Hasonló a helyzet a vegyi ipari ágazatban is. Kevésbé koncentráltak viszont azok az ágazatok, melyeknek területén az átlagosnál nagyobb arányban működnek tanszéki kutatóhelyek /például nyelv- és irodalomtudományok, matematika stb./. A 2., 3«» 4.táblázatokon bemutatjuk a főbb statisztikai adatokat tudomány ágazatonkénti tagolásban is. 875