Tudományszervezési Tájékoztató, 1969
1. szám - Szemle
matematikai manipuláció is olyasféle fogalmakkal dolgozik, mint a zéró plusz zéró, vagy végtelen plusz végtelen, vagy zérószor végtelen, végtelen minusz végtelen. Ezek határozatlan formák, sa velük kapcsolatos problémák mind abban a tényben rejlenek, hogy a végtelen jellege más, mint a szám vagy mennyiség jellege, s igy a 4 0/»« a matematikus számára csupán az x/y határát jelenti, mert mind az x, 2 mind az y a végtelen felé tart. Ez lehet 1, ha y=x, lehet 0, ha y=x , lehet 0 0, ha y=l/x és igy tovább.. A számolás során megint más végtelennel találkozunk. Bebizonyitható, hogy ez a végtelen-fogalom is paradoxonokhoz vezet: akárhogyan definiáljuk a szám fogalmát, az összes számok száma mindig nagyobb, mint bármelyik szám. Ez a Frege-Russel paradoxonok egyike, s rávilágít a számelmélet bonyolult voltára. A mindenhatóság és mindenttudás fogalma azonban nem valódi szuperlativusz, hanem csupán a nagyon nagy hatalom és nagyon nagy tudás pontatlan és laza meghatározása, a tisztelet jele, s metafizikailag védhetetlen állitás; ha isten meghaladja az emberi intellektust — s ez legalább védhető vélemény—, akkor intellektuálisan tisztességtelen és magát az intellektust bénítja meg, ha istent intellektuális formákba igyekszik valaki belekényszeríteni, hisz e formáknak szükségszerben pontos, meghatározott intellektuális jelentésük van. Ez a következtetés a jelen tanulmány kulcsa. Wiener olyan helyzeteket kiván elemezni, amelyeknek hagyományos vallási aspektusuk van, de amelyek analóg helyzeteivel a tudomány, különösen a kibernetika, a kommunikáció és vezérlés uj tudományának területén is találkozunk, akár az élő szervezetet, akár a gépek működését vizsgáljuk. II. Wiener ezután leszögezi, hogy a kibernetika szerinte legalább három ponton határos a vallásos felfogással: az első a tanulni tudó gondolkodó gépek, a második az önmagukat reprodukáló gépek létezése, a harmadik az ember és a gép koordinálásának kérdése. Ilyen gépek léteznek; dr.A.L. Samuel, az IBM kutatója például olyan programot készített, amelynek alapján a számitógép dámát játszik, s játékát, tapasztalatai alapján tökéletesíteni tudja, azaz tanul, vagy legalábbis látszólag tanul. Ezzel kapcsolatban egyet-mást tisztázni kell: a tanulnitudás olyan képesség, amelyet gyakran csak a tudattal rendelkező rendszereknek tulajdonítunk. A tanulás jelensége legjellemzőbb formájában az emberben mutatkozik, s egyike azoknak az emberi jellemvonásoknak, amelyeket legkönnyebb a vallásos élettel kapcsolatba hozni. Az emberi életnek van még egy vonatkozása, mely természetesen kapcsolódik a valláshoz. Ha isten az embert a maga képére teremtette, mint a vallás állítja, akkor a fajfenntartás folyamata is értelmezhető ugy, hogy élőlény alkot élőlényt a maga ké46