Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

1. szám - Szemle

A döntéshozók és tervezők tevékenysége ellenére a társadalomtudományok /pl. a szociológia, a közgazdaságtudomány, a politika, a társadalomlélektan/ eddig még nem törekedtek arra, hogy a társadalom tudományos alrendszerének helyét, kapcsolatait és kölcsönhatásait saját diszciplínájuk elméletén belül meghatározzák. Ennek bizonyítására elegendő —irja Dedijer professzor—, ha bepillantunk egy közgazdasági egyetemi tankönyvbe, s azonnal felfedezhető, hogy ott az országos gazdasági és tudományos rendszer összefüggéseiről semmiféle leirás sem található. Jellemző módon a szociaológia egyik kiemelkedő teoretikusa, Talcott Parsons "The Primary Sub-systems of Society" /А társadalom elsődleges alrendszerei/ cimü müvében a tudomány még csak nem is szerepel az elsődleges alrendszerek között. A TUDOMÁNY TÁRSADALMI SZEREPE ÉS A MARXIZMUS A tudomány társadalmi szerepét felismerve a marxista társadalomtudósok az utóbbi években számos kisérletet tettek annak a régi dilemmának a megoldására, vajon a tudomány az alaphoz vagy a felépítményhez tartozik-e. A marxista szakemberek szemében a mai tudomány —noha felépitmény jellegű— közvetlen termelőerővé vált. Megváltoztatja és forradalmasítja a termelési viszonyokat, s igy megváltoztatja a felépítményt is. Dedijer professzor megállapítja, hogy ez a szemlélet /a tudomány viszonya más társadalmi alrendszerekhez és azok változásaihoz/ egyébként közel áll egyes nyugati társadalomtudósokéhoz, akik a társadalmi jelenségeket multidiszciplináris alapon közelitik meg, és a tudományt a társadalom megismerő alrendszerének vagy a társadalmak és szervezetek alakitható alrendszerének, esetleg az ismereteket termelő és elosztó rendszerének tekintik. A társadalomtudományi és tudománypolitikai szakemberek kisérletei, hogy a tudományt társadalmi szempontból, azaz mint a társadalom részét határozzák meg, mindenképpen hasznosnak bizonyultak, mivel hozzájárultak bizonyos fogalmak tisztázásához, s megkönnyítették egy tökéletesebb modell előállitását. Dedijer ezután kifejti saját meghatározását, mely szerint "a tudomány és a technika —mint a kutatás és fejlesztés társadalmi folyamata, s nem mint e folyamatok terméke— uj kategória, az emberi munkamegosztásnak uj, kulcsfontosságú alrendszere". A szerző ezután tudománytörténeti szempontból tekinti át a tudománynak a munkamegosztásban betöltött szerepét, majd megállapítja, hogy a mai tudomány igen sok országban a legfontosabb nemzeti "iparrá" vált, elsősorban éppen a társadalom változására és fejlődésére gyakorolt hatása következtében. 35