Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

1. szám - Szemle

A TUDOMÁNYOS RENDSZER ANALITIKUS MODELLJEI A tudomány átfogó és tudománypolitikai célú modelljeinek felállitása sok nehézségbe ütközött, mert hiányoztak a tudományos rendszerrel és annak környezeti változóival kapcsolatos általánosan elfogadott ismeretek, s emellett két másik bizonytalansági tényező is felmerült: 1. A találmányok és felfedezések, a termelési folyamatok és a különféle input-ok és output-ok sokváltozós jellege. Kérdések: milyen pontos a termelésnek, döntési folyamatainak és üzemeltetési rendszerének a strukturája? Milyen mértékben és módon függ ez a nemzeti kulturától? 2. A kapacitás növekedésének sebessége, s ezzel kapcsolatban az alrendszerben bekövetkezett változások: változások a struktúrában, a funkciókban és a kölcsönhatásokban. E bizonytalansági tényezők szabják meg a tudomány hatékony modelljének tipusmegválasztását és kifejlesztését. A jelen helyzetben a rendelkezésünkre álló legjobb megoldás az analitikus modell megalkotása; ez "a kölcsönhatásban álló elemek csoportja, melyben mind az elemeket, mind kölcsönhatásaikat pontosan körvonalazzák". A tudományos rendszernek mint egésznek ezt a fajta modelljét csak osztályozási rendszerek segitségével lehet kifejleszteni, s ez szorosan kapcsolódik a kölcsönhatásban álló elemek funkcióihoz. Az analitikus modell készitése esetén nem lehet és nem is szabad elkerülni az osztályozási munka szakaszát. Példaként a szerző felsorolja a Novoszibirszkban folyó kutatási és fejlesztési munkák néhány sajátosságát. Ezeket /vagy az ehhez hasonló/ sajátosságokat kell figyelembe venni a tudomány makro- és mikromodelljének készitésekor: 1. Az anyagi termelés hiánya. A kutatóhelyek termékei uj ismeretek, technikai megoldások. A tudomány alapvető terméke az információ. 2. A kutatóhelyek eredményei —részben vagy egészben— nem határozhatók meg előre. 3. Nem rendelkezünk a kutatási eredmények mérésének pontos ismérveivel. 4. A sorozatgyártás hiánya: a kutatási termékek egyedi sajátosságokkal rendelkeznek. 5. A felhasznált források sokasága és változatossága; némelyik forrás, például a tudományos tájékoztatás, rendkivüli jelentősége. Természetesen még tovább lehetne folytatni e sajátságok felsorolását, s ki lehetne mutatni egyéb különbségeket is, amelyek a K+F munkát megkülönböztetik a termeléstől vagy a munkamegosztás más területeitől. 36