Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

3-4. szám - Bibliográfia

szervezési irodalom annotált bibliográfiáját, amely az 1962-ig megjelent irodalmat dolgozta fel. A második, több mint 1 450 tételt tartalmazó összeállítás 1966-ban jelent meg. Az előbbi kiadványok szerkesztési elveit követve 1967-ben publikálta a CsTA a bibliográfia folytatását, az eddigi gyakorlattal szakitva periodikus kiadványként, más formátumban és sokszorosított formában. A cseh nyelvű cimforditással és annotációval ellátott cimleirásokat a következő hat szakcsoportba tagolták: 1. a tudományos kutatás szervezése, irányitása, tervezése, összehangolása és finanszírozása, 2. nemzetközi tudományos együttműködés , 3. a kutatás, mint a gazdasági növekedés tényezője, 4. egyes tudományszakok fejlődése, 5. a tudomány elméleti és általános problémái, 6. tudományos és műszaki munkaerő; képzés, elhelyezkedés, társadalmi helyzet. A szakcsoportokban az egyes országokra vonatkozó irodalom a megfelelő ország neve alatt található. A bibliográfia körülbelül 120 bel- és külföldi folyóirat anyagát dolgozza fel, ezenkívül szerepelnek benne—erősen szelektálva— könyvek és évkönyvek is. Sajnálatos a mi szempontunkból, hogy a magyar és magyar vonatkozású anyag szerepeltetése meglehetősen ötletszerű és hiányos. Megkönnyítené az értékes kötet kezelését, ha a szerzői névmutató mellett tartalmazna egy földrajzi indexet, továbbá az anyaggyűjtés, szerkesztés, használat elveit ismertető utmutatót is. BIRÓ Klára: Japán a második világháború után. Bp.1967. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 307 p.. 12 t. /Világgazdasági kérdések./ Dr.Biró Klára munkája átfogó képet ad Japán gazdasági életéről. Jóllehet, a könyv célja az aktuális helyzet elemzése, mégis fontos a szigetország sajátságos fejlődésének megértéséhez a történelmi, államjogi, demográfiai és gazdaságföldrajzi áttekintés. Külön fejezet foglalkozik a kutatás és fejlesztés problémáival. Japán legujabbkori gyors ipari fejlődése a magas képzettségű munkaerőnek, a technikai szinvonal emelkedésének, a nagyarányú korszerűsítésnek és a tetemes beruházásoknak köszönhető; A tudományos és technikai vívmányok alkalmazása nem utolsó sorban függ a kiválóan képzett tudományos munkaerőktől. Igaz, hogy Japán a szabadalmak és találmányok legnagyobb vásárlója, de nagy jelentőségűek egyre szaporodó műszaki együttműködési szerződései is. Az utóbbi évtizedben erősen szorgalmazzák már a hazai kutatások fejlesztését: a kutatási kiadások a nemzeti jövedelem 1,7-1,8 %-ára növekedtek. Ma már Japán is nyújt külföldnek műszaki segítséget, főleg Délkelet-Ázsiának, és nagy szerepet játszik ezen terület országai szakemberképzésében is. BOGNÁR József: A gazdasági növekedés irányitása a fejlődő világban. Bp.1967. Közgazdasági és Jogi KiaBognár József akadémikus monográfiája régi igényt elégit ki: azon ésszerű gazdasági és politikai cselekvési normák összefüggéseit foglalja rendszerbe, melyek viszonylag hosszabb távra segítséget nyújthatnak a gazdasági növekedés felgyorsulásában érdekelt fejlődő világnak. A monográfia, mely négynyelvü tartalomjegyzékkel zárul, négy részre és egy függelékre oszlik. Az első rész a gazdasági elmaradottság fogalmát és a gazdasági növekedést befolyásoló potenciális energiák kérdését boncolja. A második részben a gazdaságpolitika szerepe kerül tárgyalásra a növekedés meggyorsításában. A harmadik rész a racionális cselekvés kivitezése, a negyedik a növekedés világgazdasági feltételei kérdéseit elemzi. A függelék a gazdaságpolitikai tervezési modellek szerepét vizsgálja a racionális gazdasági cselekvés előkészítésében. A tudománypolitikai kérdésekkel foglalkozó szakemberek számálra a munka 11. fejezete a témakörnek csaknem valamennyi lé620