Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

3-4. szám - Bibliográfia

nyeges kérdését felölelő tanulmányt nyújt: a "Nemzeti oktatási és tudománypolitika szerepe a gazdasági növekedésben" cimü fejezet sorra veszi a tudománypolitikának a gazdasági fejlődés növekedésére irányuló problémáit. Az oktatás és a gazdasági fejlődés összefüggéseinek és kölcsönhatásának illusztrálására összetett index szolgál, mely tükrözi a kvalifikált munkaerőben fennálló helyzetet a fejlődő, a félig fejlett, a részben fejlett és a fejlett kategóriák országaiban. A szerző részletesen elemzi az oktatási prioritások kialakításának kritériumait a különféle fejlettségi szinten álló országokban. A nemzeti tudománypolitika problémáit elemezve az iró sorra veszi a nemzeti tudománypolitika lehetséges céljait korlátozó tényezőket a fejlődő országokban, a gazdasági növekedéssel szorosan összefüggő tudományágak prioritásának kérdését, a regionális együttműködés módjait a tudomány területén, a tudományos kutatás különböző szintjeinek összekapcsolását, a tudományos kutatást előrelendítő társadalmi légkör problémáját, a tudósok és kutatók társadalmi helyzetét, a nemzetközi segélynyújtást, mint a fejlődés meggyorsításának egyik formáját, a technikai segély különböző formáit. A fejezet végén a szerző kitér a politikai vezetés és a tudomány fejlődése között napjainkban fennálló szoros összefüggésre, és elemzi a politikusok és tudósok gondolkodásmódjában, az ésszerű társadalmi cselekvés megítélésében megnyilvánuló mélyreható ellentéteket és a konfliktusok okait. BOGUSZLAVSZKIJ,M.M.: Pravovüe voproszü naucsno-tehnicseszkogo progreszsza v SzSzSzR. Moszkva,1967. Nauka. 511 p. A tudományos-technikai fejlődés jogi kérdései a Szovjetunióban. M A szocialista államokban a tudomány feladata, hogy a lehető legrövidebb idő alatt közvetlen termelőerővé váljék. A Szovjetunióban a tudomány és technika fejlesztésében aktiv szerepet játszik a szovjet szocialista állam és a szovjet jog. A szocialista társadalomban a tudomány és technika fejlesztését az állam irányítja, közvetve vezeti a tudományos intézeteket és szerveze teket, az érdeklődést a legfontosabb terű letekre irányítja. A pártnak vezető szere pe van a tudomány és a technika fejleszté seben, hiszen a kommunizmus feltétele az anyagi-műszaki bázis megteremtése. A megoldásra váró leglényegesebb kérdés a tudományos kutatás eredményeinek minél rövidebb időn belül történő alkalmazása az iparban, termelésben. Az uj gaz dasági irányítás elvei érvényesülnek a tudományos kutatás terű létén is. Ezt a célt szolgálják az olyan uj intézmények, mint például a társadalmi szerkesztő és technológiai hivatal , a gaz dasági analizis hivatal, az ujitók tanácsa; komplex munkahrigádok jönnek létre, ami egyébként a kapitalista országokban sem ismeretlen /team/. Az emiitett probléma megoldásánál két uj vonás lép előtérbe: a kollektiv munka és a társadalmi szervezetek megnőve kedett szerepe. A jognak ebben a folyamat ban nagy szerepe van, hiszen rendeletek, szabályok, normák segítségével irányit, véd, kötelez. Ezek gyakran még a módszert is megszabják /például a standardok/, igy érthető, milyen közvetlen hatásuk van a fejlődésre. A tudományszervezéssel kapcsolatos jogi kérdések három nagy problémakör köré csoportosíthatók: 1. a tudományos kutatás racionális munkamegszervezése, 2. az eredmények alkalmazása a tech nika fejlesztése érdekében, 3. az anyagi és erkölcsi ösztönzés. A könyv első fejezete ismerteti a tudomány és technika fejlesztését irányitó szervek rendszerét, továbbá foglalkozik a tudományos kutatás tervezésének és koordinálásának szervezési-jogi kérdésével, a tudományos kutató—szervezetek és a technikai eredmények alkalmazásának szerződéses jogviszonyával: a tudomány és a technika eredményei jogilag is védettek Az 5-7. fejezetek különösen érdekesek, mert bemutatják az uj gazdasági irányítás adta uj formákat, amelyek a tudomány ered ményeit hivatottak az iparban alkalmazni. A szerző szervezési, jogi és jogvédelmi szempontból vizsgálja a problémákat. A tanulmánykötet bibliográfiai jegy zéket is tartalmaz. 621