Tudományszervezési Tájékoztató, 1968
2. szám - Figyelő
kával. Elégtelen az anyagi érdekeltség, ezért az egyetemeken a professzorok és a tanársegédek munkájukkal csak mintegy jelképesen vesznek részt a gazdasági munkában. Kutatási szerződéseket jóformán nem is kötnek. Mindennek ellenére Szlovéniában és Horvátországban egyes gyárakban és üzemeknél jelentős tevékenységet fejtenek ki a tudományos kutatómunka területén. A ráfordítási alapok felosztásánál kitűnik, milyen keveset fordítanak a távlati kutatásra. Az üzemek vezetőségei abban a küzdelemben, hogy termékeiket a piacon elhelyezzék, szinte felaprózzák magukat, és jóformán nem is gondolnak arra, hogy mennyire szükséges lenne a tudósok közreműködése. Sok üzemben viszont, miután nincsen erős versenytársuk, nem törődnek a kutatással és élvezik monopolisztikus helyzetüket. Fontos gazdasági vállalatok egyszerűen önkényesen koordinálták feladataikat hasonló profilú üzemekkel, viszont teljesen elhanyagolták a munka felosztását, specializációját. Ez is egyik oka annak, hogy a gazdaság egyes területein nem kap méltó helyet a tudományos kutatómunka. Szerbia hetven jelentős gyárénak 40 százalékában egyáltalában nincsen kutatói egység. A legerősebb fejlesztési egységgel és laboratóriummal a szinesfémgyártó és feldolgozó üzemek rendelkeznek. A bányászati-energetikai kombinátokban, a szőlőmüvelésben, a papíriparban egyáltalán nincsenek kutatói egységek. A gazdasági életben tudományos kutatómunkával foglalkozó tudósokról készült statisztika igen szomorú képet nyújt. Az iparban dolgozó önálló tudományos kutatók 54 százaléka 40 évnél idősebb, 1? százaléka pedig olyan, aki már az 50-et is meghaladta. A statisztikusok csodálkoznak a gazdasági intézetekben dolgozó kutatók magas korán, noha ismeretes, hogy szerte a világon éppen azokra a kiváló kutatókra lehet számítani, akik negyven vagy ötven évesek, mig Jugoszláviában ugylátszik az az ijesztő felfogás kerekedik felül, hogy ebben az életkorban a tudósok éppenséggel hagyják abba a munkát. A találmányok, a technológia fejlesztése tekintetében Jugoszlávia rendkívül kedvezőtlen helyzetben van. Az iparban mintegy husz évvel a második világháború után szemmelláthatóan nagy az egyenetlenség a találmányok és az alkalmazott találmányok között. Jellemző,hogy mintegy három év előtt kétszerte több külföldi, mint belföldi találmányt jelentettek be Jugoszláviában. V V — T0D0R0VIC,Zs.: Naucnici u privredu. .Na sporedom koloseku. Ko zánemaruje nauínoistrazivaÓki rad u industriji. /Tudósok a gazdaságban. A mellékvágányon Ki hanyagolja el a tudományos kutatómunkát az iparban?/ = Politika /Beograd/, I960.jan.12. 7.p. C v t Az osztrák kutatás helyzete Az OECD megbízásából Dr.Willibald Klappacher tanulmányt irt az osztrák kutatás helyzetéről. E tanulmány lényeges mondanivalóját közli az osztrák "Volksstimme" a következő cimmel: "A szegény kutatás szegény marad." Dr. W.Klappacher kutatásának eredménye újólag igazolja, hogy az osztrák kutatás rendkívül nehéz helyzetben van.
