Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

1. szám - Szemle

szottyan", munkájukat megfelelő energiabedobással végzik-e, s nem pazarolják-e idejüket? Eközben az emberek gyakran megfeledkeznek arról, hogy a tudományos munka nem csupán laboratóriumban végzett kétkezi munka, hanem elsősorban olyan szellemi alkotás, amelynek megvannak a maga kellékei. Vajon kellő érdeklődést tanusitanak-e az eredmények gyakorlati bevezetése iránt, kérdik, de már kevésbé törődnek azzal, hogy "a gyakorlat" hajlandó vagy képes-e helyesen megérteni, értékelni és bevezetni a kutatási eredményeket. A LEGGYENGÉBB LÁNCSZEM A tudomány és kutatás rendszerének közös tevékenysége igen bonyolult folya mat: sikerét a leggyengébb láncszem dönti el. E láncszem előbukkanhat persze akár a tudomány területén, ha a döntő fontosságú szakaszokon hiányzik a megfelelő alkotókapacitás, s ezzel a megfelelő időelőny a társadal mi szükségletek felmerülésének időpontjával szemben. Megmutatkozhat a kutatás ban, ha az nincs olyan színvonalon, amely lehetővé teszi az időelőny kihasználását, az eredmény koncentrálását és gyakorlati megvalósításának előkészítését. Jelentkezhet a fejlesztés területén, ha a fejlesztés lényegileg a termelés szintjén marad, csupán javitgat, és nem fűződik érdeke ahhoz, vagy nem képes arra, hogy a tudomány és a kutatás uj gondolatait és eredményeit megfelelően felhasználja. S végül nem ismeretlen a gyakorlat területén sem, ha a gyakorlat egészben véve csak a termelés mennyiségi növelésére vesz irányt, mint ahogyan ez az eddigi, túlnyomórészt mennyiségi tervezés esetében történt. A leggyengébb láncszem beékelődhet ezenkivül az emiitett szervek kölcsönös kapcsolatai közé is — s valóban, egyelőre leggyakrabban ez a helyzet. Itt is helytálló az a tapasztalat, hogy a fejlődés szempontjából döntő jelentőségű, uj dolgok megvalósítására irányuló törekvést helytelen irányitással és hibás tervutasításokkal teljesen vagy részben el lehet fojtani, hogy a tudósokat és a kutatókat "meg lehet mérgezni", s ennek az a következménye, hogy sorsukba beletörődve, rezignáltán végzik a számukra kitűzött feladatokat, anélkül, hogy megkísérelnék uj nézeteik és gondolataik érvényrejuttatását. A KUTATÁS ÉS A HIVATALOS SZERVEK VISZONYA Éppen ezen a ponton lép minden másnál kifejezettebben előtérbe egyrészt a tudomány és a kutatás, másrészt a minisztériumok és a velük azonos szintű irányitó-