Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

1. szám - Szemle

A kontinentális mintára szervezett uj egyetemek decentralizáltak, központi ügyvitelük viszonylag szerény, sőt fejletlen; az amerikai mintájú egyetemi központ /"central campus"/ rendesen hiányzik, a fakultások eloszlanak a terület különböző részein, az oktatók alig találkoznak. Központi szolgáltatásaik /könyvtárak, olvasó- és tanulószobák, központi egészségügyi ellátás, automatizált ügyvitel/ jórészt nincsenek; még a hallgatók számának és előmenetelének pontos nyilvántartása is sok helyütt 22/ probléma. Ami a kormányzati kapcsolatokat illeti, az újonnan függetlenült országokban általában az állami egyetem áll előtérben,sőt sok helyen ez a felsőoktatás kizárólagos szerve. Magánalapitásokra —gyakran felekezeti céllal— a szegényebb országokban csak teljes külföldi pénzügyi támogatás esetében kerül sor /példá23/ ul Fülöp-szigetek/. Államszövetségekben, mint India, az állami egyetemek fennható24/ sága az egyes tagállam /az első szövetségi egyetem most létesül/ , fenntartója a tagállam, esetleg a szövetségi kormánnyal vagy valamely várossal közösen. Indonézia állami egyetemei a központi kormány ellenőrzése alatt működnek. Az egyetemek pénzügyi fenntartása az állam kulturális szerveinek feladata, de szakfőiskoláknál gyakran az illető szak felügyeletét gyakorló minisztérium tölti be ezt a funkciót. A brit mintára de facto függetlenített, szövetségi és tagállami 25/ szinten müködo indiai University Grants Commission intézmény kiveteles eset. Az egyetemi autonómiáról vallott felfogás tág ; határok között változik; formális együttműködési szerződések hiányában a nemzetközi patronálási mozgalmat gátolja, hogy egyetemnek egyetemmel való közvetlen kapcsolata helyett a patronáló intézmény az uj állam p/r / kulturális, nevelésügyi vagy pénzügyi hatóságaival kerül szembe. Hangsúlyozott az országokban az egyetemek társadalmi szerepe annyiban is, hogy a végzett hallgatók alkalmazást elsősorban az állami szervektől remélhetnek. Az állásválaszték Indiában kifejezetten gyér, más országokban bőséges. Ez utóbbiakban a kormányzat azért gyakorol fokozott befolyást az egyetemi felvételi elvekre, a tanmenetnek a hagyományostól gyakran eltérő rugalmasságára, hogy minél nagyobb számban kerüljenek ki az egyetemekről közszolgálatra alkalmas honi diplomások. Innen a törekvés, hogy például a volt francia gyarmatok orvostudományi főiskolai oklevelei a volt anyaországi egyetem megerősítése nélkül is korlátlan érvényességüek legyenek. A felfutás szükségleteinek központi tervezése általá27/ ban még kezdetleges. 22/ WEIDNER,E.W.: i.m. 23.p. 23/ FISCHER,J.: i.m. 42.p. 24/ Ld. Minerva /London/, 1963.1.no. 123.p. 25/ Ld. Minerva /London/, 1963-4.no. 508-521.p. 26/ WEIDNER,

E.W.: i.m. 30-31.p. 27/ What is wrong with our universities? Ali a baj az egyetemeinkkel?/ = Eastern Economist /New Delhi/, I963.0kt.ll. 731.p. és nov.22. 1053-1054.p. 82