Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

1. szám - Szemle

Az ország méreteinek és az egyetemek számának viszonya ugyancsak érdekes jellemző. Peruban 5 egyetem és két specializált felsőfokú oktatási intézmény, Mexi­kóban 26 egyetem és műszaki intézet működik. Etiópia 3 felsőoktatási intézményét szem­beállíthatjuk például Japán 300 egyetemével és további 200 tanítóképző intézetével. Egyes —nem mindig központi elhelyezésű— egyetemek történelmi okokból vagy az uj or­szágban elsődleges gazdasági és kormányzati szükségletek miatt domináló szerephez 17 / jutnak /például Indonézia nemzeti egyeteme/. 18/ Az "egyetem" fogalom értelmezése vitatott. Az angliai "college" elkülö­19/ nüló jellege tükröződik például az afrikai volt brit gyarmatokon az e­gyes egyetemi fakultások jogállás és más szempontok szerinti megkülönböztetésében,az egyes collegekben a tulajdonképpeni hallgatók /"undergraduates"/ oktatása mellett fő­leg bennlakó, elsőfokú diplomával már rendelkező "postgraduate" tagok szerzésére.tan­széki kutatásra való törekvésben. /А már emiitett "college in special relation" eny­nyiben egyszerűen "undergraduate" oktatási szervezet./ Az uj ázsiai egyete­meken a távlatilag talán legfontosabb szakok /agrártudományok, neveléstudomány, stb./ ritkán alkotnak teljesjogu fakultást, más az elnevezésük /"school", stb./, a felvé­telhez eltérő előképzettséget kivánnak meg és az elnyerhető oklevél korlátozottabb jellegű, mint ugyanazon egyetem hagyományos /elsősorban humán és természettudományi/ fakultásain. Az orvostudományi fakultás elkülönülése csaknem általános jelenség, de ez nyilván más társadalmi okra vezethető vissza. Ellentétes módon jelentkezik az amerikai egyetemi szervezet hatása patro­20/ nalt indonéziai fakultásokon, Japánban, Mexikóban, mig a hatások keveredését jól tükrözi az indiai szervezet. AZ EGYETEMEK BELSŐ SZERVEZETE Forrásainkban az oktatási és az akadémiai szabadság fogalmai, csakúgy, mint az oktatás közvetlen célja /hivatásképzés, társadalmi státus szerzése, intellektus­fejlesztés/ az egyes országokban uralkodó rendszer, illetve olykor a patronáló egye­, 21/ temek jellege szerint mas-mas megvilagitasba kerülnek. 17/ WEIDNER,E,W. : i.m. 21.p. 18/ KARVE,D.D.: The universities and the public in India. /Az egyetemek és a közvélemény Indiában./ = Minerva /London/, 1963-3.no. 263.p. 19/ ZIMAN, John: The college system at Oxford and Cambridge. /А college­rendszer Oxfordban és Cambridge-ben./ = Minerva /London/, 19б3.2.по. 191-208.p. 20/ WEIDNER.E.W.: i.m. 19.p. 21/ ASHBY.Eric: Universities under siege. /Ostromlott egyetemek./ = Minerva /London/, I962.I. no. I8-29.p. RAISER,L.: i.m. 342.p. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom