Tudományszervezési Tájékoztató, 1967
1. szám - Szemle
hogy azok a női kutatók, akik életüket teljes mértékben a kutatómunkának szentelték, s "elkötelezettséget" éreztek a tudománnyal szemben, éppoly kiváló tudományos eredményeket értek el, mint férfi munkatársaik /például a Curie-k esetében, hogy csak egy példát idézzünk/. A kérdés vizsgálói közül többen felsorolják a jó mérnököt, illetve a jó tudományos kutatót meghatározó tulajdonságokat: szakmai képességek, melyeket szüntelenül fejleszteni kell; kitartás; szakmai tudományos érdeklődés és intuició; felelősségérzet; ipari területen a mérnököknél különösen fontos a kezdeményezőkészség és vezetési képesség, továbbá jó érzék az emberi kapcsolatokhoz. E meghatározó tulajdonságok egyikére sem mondható, hogy specifikusan férfi jellegzetesség, bármelyikük megtalálható a kellő szakmai képzettséggel és megfelelő képességgel rendelkező nőben is. A CSALÁDI ÉLET SZEREPE Az előzőekben vázolt előitélet tipusok tehát alaposan megcáfolhatok; ennek ellenére nehéz leküzdeni ezeket, mivel legtöbbje magukban a nőkben i s jelentős mértékben meggyökerezett. Sok esetben éppen a nők vallják másodrangunak, csak "segítőtársnak" magukat, s ennek következtében maguk sem törekednek igényesebb pályák választására, alárendelik magukat a családi életnek, aminek szintén súlyos kihatása van a tudományos végzettségű nők pályafutására. Ennek részleteit a későbbiekben tárgyaljuk, de a családdal kapcsolatos problémák összefoglalása célszerűnek látszik, mivel e nézetek legalább olyan káros befolyást gyakorolnak, mint az előítéletek, sőt maguk is a nőket hátrányos helyzetbe juttató további előitéletek forrásai. 5/ Alice R.Rossi professzor, aki ezeket a kérdéseket részletesen vizsgálta leszögezte, hogy a tudománypolitikai határozathozók között általánosan elfogadott vélemény az, miszerint a nőknek nagyobb szerepet kell játszaniuk a tudomány és az oktatás világában. Ezzel kapcsolatban a következő szempontok kristályosodtak ki: a nők fokozottabb bevonása érdekében törekedni kell /1/ az egyén személyes megelégedettségének elérésére, /2/ a nők kisebbségi helyzetének és érzetének csökkentésére a tudomány és az oktatásügy területén, a női munkaerőnek a nemzet érdekében történő jobb felhasználására, ami /3/ a nemek egyenlősége eszméjének részeként erőteljesen megváltoztatja a nemek közötti viszonyt. Rossi professzor szerint ez annál is fontosabb»mivel a férfiak azt vallják, és a nők ezt el is fogadják, hogy a nő szerepe önzetlen legyen, egészében a férfi segitőtársaként tevékenykedjen, és bármely tudományos mun5/ ROSSI,Alice R.: Barriers to the career choice of engineering, medicine or science among American women. /Az amerikai nők mérnöki, orvosi vagy természettudományos pályaválasztását akadályozó tényezők./ = MIT. Women... 51-127.p. 55
