Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

1. szám - Szemle

kája, illetve pályája csak a nő elsődleges kötelezettségére /feleség, anya/ fordított időből fennmaradó részidőt töltheti ki. Ez a vélemény természetesen csakis azt engedi meg, hogy a nők laboratóriumi vagy mérnöki tudományos segéderőként, esetleg orvosi technikusként működjenek, de önálló, felelős kutatói, mérnöki vagy orvosi munkát, ritka kivételtől eltekintve, általában nem végezhetnek. Rossi professzor véleménye szerint a nők életfelfogását is meg kell változtatni. A mai farmernadrágos, szövetinges "modern" lányok —irja— legbelül alig különböznek krinolinos-csipkés nagyanyjuktól, s ma is még a legtöbb egyetemista lány olyan élettárs után vágyik, aki nála többet tud, intelligensebb, vagy akire "felnézhet", s akinek árnyékában szolid, alárendelt segitőtárs szerepet játszhat. Amig e téren döntő változás nem történik, s nem válik elég sok nő a férfinek minden területen egyenrangú és egyenjogú társává, csak nagyon kevesen törekednek vagy ragaszkodnak igényes tudományos pályára, s még kevesebben érnek majd el jelentős eredményeket. A családi élet által felvetett problémákat és a tudományos pályán dolgozó nők tudományos tevékenységét érintő kérdéseket egyébként a későbbiekben még részletesen tárgyaljuk. A NOK RÉSZVÉTELE A TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI KUTATÁSBAN A természettudományos kutatók és mérnökök száma az Egyesült Államokban az I960, évi 1,3 millió főről 1963-ra 1,4 millióra emelkedett, s 1970-re a becslések szerint a kutató- és mérnökszükséglet 1 954 000 lesz^. Az Egyesült Államok I960, évi népszámlálási adatai alapján kimutatható, hogy 1950-1960 között a munkaerőlétszám növekedésének 65 %-át a nők teszik. Több olyan szakágban, amely eddig túlnyomóan férfi terület volt, megnőtt a nők aránya. Ez a növekedés azonban elsősorban nem a tudományos területekre érvényes, hanem olyanokra, mint például a bankszakma vagy bizonyos oktatói pályák /felnőttoktatás, magániskolák/, ahol az 1950. évi 26 %-ról 1960-ra 61 %-ra nőtt a nők aránya. Sokkal kevésbé jelentős a nők számarányának változása a diplomás és technikai munkaerő területén; itt a nők, a fenti tizéves időszakban a teljes növekedésnek csupán 26 %-át teszik. Legjeleemzőbb a matematika példája, ahol az ötvenes évek során a férfiak létszáma 428, a nőké pedig 210 %-kai nőtt, s igy az összes matematikusok százalékarányában a nők hányada az 1950. évi 38-ról 1960-ra 26 %-ra csökkent. Az alábbi táblázat bemutatja a tudományos, mérnöki, orvosi és technikai foglalkozást Uző nők számát és megoszlását 1950-1960 között. 6/ Scientist, engineers, and technicians in the I960'

s. /Természettudományos szakemberek, mérnökök és technikusok az 1960-as években./ Washington,1963. National Science Foundation. VII, 68 p. r MTA