Tudományszervezési Tájékoztató, 1966

1. szám - Szemle

A jelentés V. kötete kevesebb tanulságot rejt számunkra, amivel ez főleg az Egyesült Államok szövetségi kormányzatának egyetemi ösztöndij- politikájával foglalkozik. A viszonyok teljesen mások mint nálunk; az egyetemi tandijak rendkivül magasak, az ösztöndij-rendszer keretei szűkebbek, és ráadásul az állami ösztöndijak csak másodlagos szerepet töltenek be a magánforrásokból eredő, illetve alapitványi ösztöndijak mellett. KUTATÁSI PROGRAMOK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KIHATÁSAI Sokkal nagyobb érdeklődésre tarthat számot a jelentés VI. kötete, amelyben az Elliott-Bizottság sok tekintetben igen eredeti módon tette vizsgálat tárgyává azt, hogy konkrét állami kutatási programok milyen kedvező vagy kedvezőtlen kihatásokkal járhatnak a tudományos élet, illetve a társadalmi-gazdasági élet különböző területein. Első pillantásra talán meglepőnek tűnhet, hogy ebben az összefüggésben kedvezőtlen kihatásokról is lehet szó. Mert —politikai és ideológiai vonatkozásoktól most eltekintve— ugyan miféle kár származhatnék abból, hogy az állam pénzt áldoz ilyen vagy olyan tárgyú kutatási program megvalósitására? Nos, a dolog távolról sem olyan egyszerű, mint ahogyan alaposabb megfontolás nélkül gondolhatná az ember. Mindenekelőtt azért nem, mert a kutatási célokra felhasználható pénzügyi-, intézményi- és munkaerőkapacitások ugyan bizonyos határok között bővithetők, de a társadalmi-gazdasági fejlődés bármely adott állapotában mégiscsak véges nagyságúak. A lehetséges, sőt az elvben hasznosnak Ígérkező kutatási irányok száma viszont igen-igen nagy, úgyhogy sem pénzügyi fedezet, sem intézményi bázis, sem pedig kellő képzettségű munkaerő nincsen elegendő arra, hogy valamennyi irányban egyszerre folyhassék a kutatás. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy minden nagyobb állami kutatási program, még amerikai viszonyok között is, bizonyos más, esetleg szintén nagyon kívánatos kutatási programok végrehajtásának korlátozását,

rieglassitását vagy elhalasztását vonhatja maga után. S nyilvánvaló, hogy ilymódon egy nem megfelelően megválasztott, vagy túlméretezett állami kutatási program effektiv kárt okozhat azáltal, hogy olyan kapacitásokat köt le, amelyeket más kutatási célokra, vagy akár egyéb célokra is jobban hasznosíthatna az állam. 23