Tudományszervezési Tájékoztató, 1966
1. szám - Szemle
AZ ÁLLAMI KUTATÓLÉTESITMÉNYEK LELTÁROZÁSA Az Elliott-Bizottság mindjárt munkájának megkezdésekor arra az első pillantásra valóban meglepő ténybe ütközött, hogy noha a szövetségi kormányzat kutatási ráfordításai immár az állami költségvetésnek körülbelül 1/6-át emésztik fel —az 196A-. költségvetési évben a költségvetési kiadások végösszege 97 t7 milliárd dollárt, s ezen belül a kutatási ráfordítások végösszege 16,3 milliárd dollárt tett—, mégsincsen semmiféle központi kimutatás arról, hogy tulajdonképpen miféle kutatólétesitmények vannak az állam birtokában, mi ezeknek az értéke /felszerelésükkel és minden egyéb leltári állagukkal együtt/. Ez persze nem jelenti azt, hogy az állam birtokában levő /annak tulajdonát képező —ami az Egyesült Államokban szintén gyakori— államilag bérelt/ kutatólétesitmények semmilyen formában ne szerepeltek volna az eddigi nyilvántartásokban. Természetesen mindegyikük nyilván volt tartva "valahol", tudniillik annál a minisztériumnál vagy egyéb főhatóságnál, amelynek felügyeleti körébe tartozott. Ez azonban egyáltalán nem jelentette szükségképpen azt, hogy az illető szerv éppen mint kutatólétesitményt lajstromozta volna a szóbanforgó objektumot. Az Elliott-Bizottságnak valómüszaki fejlesztési tevékenység kivülesik az ilyen értelemben vett "kutatás és fejlesztés" körén. b/ Az Egyesült Államok tagállamainak gyakorlatilag nincsenek saját kutatólétesitményeik, kutatási célokat szolgáló pénzügyi alapjaik. így tehát lényegében a szőve t sé gi kutatólétesitmények felelnek meg annak, amit más országokban "állami" kutatólétesitményeknek neveznének, a szövetségi kormányzat kutatási költségvetése tölti be azt a szerepet, ami más országokban az "állami" kutatási költségvetésnek jut. с/ Mivel az Egyesült Államok kutatási összráforditásainak jelenleg már mintegy 70 %-át közvetlenül vagy közvetve /például a magániparnál tett megrendelések, egyetemeknek és főiskoláknak nyújtott különféle támogatások révén/ a szövetségi kormányzat pénzügyi alapjai fedezik, tehát az Elliott-Bizottság jelentése, amely ezen alapok összes kutatási célú felhasználására kiterjed, lényegileg az Egyesült Államokban folyó egész kutatótevékenység igen reprezentatív keresztmetszetének tekinthető. d/ Az Elliott-Bizottság jelentésének I. és II. kötete sok éves távlatban dolgozza fel és elemzi azokat az adatokat, amelyeket a szövetségi kormányzat kutatási ráfordításainak megoszlására és az ország tudományos, illetve kutatási munkaerőállományára vonatkozólag az Országos Tudományos Alapitvány /National Science Foundation - NSF/ rendszeresen közzétett statisztikái magukban foglalnak. Mivel e statisztikákat Tájékoztatónknak az évek folyamán megjelent különböző dokumentációs összeállításai már sokoldalúan bemutatták, az Országos Tudományos Alapitvány két legújabb ilyen tárgyú kiadványának ismertetésére pedig alább még kitérünk, a bizottsági jelentés I. és II. kötetével itt nem foglalkozunk bővebben. Az Elliott-Bizottság jelentésének szöveghelyeire a továbbiakban a kötet és az oldalszám megjelölésével ilyenformán fogunk hivatkozni: EB.IX.23. - a bizottsági jelentés IX.kötetében 23.oldala. A rövidség kedvéért bevezetjük azt is, hogy az Egyesült Államokat adott esetben egyszerűen mint Amerikát, a szövetségi kormányzat tulajdonait mint állami tulajdonokat, a kutatást és fejlesztést /a fentebb a/ alatt meghatározott "research and development"-et/ kutatásként emiitjük. 19
