Tudományszervezési Tájékoztató, 1966

1. szám - Szemle

ságos "nyomozást" kellett inditania, amig sikerült kideritenie, hogy tulajdonképpen hol mindenütt és hányféle cimen szerepelnek kutatólétesitmények a különféle állami szervek birtokállományában. Ezután szabályszerű statisztikai adatfelvételt kellett végrehajtania —külön e célra megtervezett kérdőivek segítségével—, hogy felállíthassa az állami tulajdonban levő, illetve államilag bérelt kutatólétesitmények leltárát és leltári statisztikáját. /ЕВ. III. 3-Ю./ A bizottsági jelentés III. kötete teljes egészében ezen adatgyűjtés módszereivel és eredményeivel foglalkozik, s világosan mutatja, hogy milyen nagy értéke van a kutatástervezés és —egyben közt— a kutatási beruházások célszerű irányítása szempontjából annak, ha ilyen átfogó, adatszerü áttekintés áll rendelkezésre országos méretekben az állami kutatás intézményi bázisairól és annak felszereléseiről. Meg kell jegyezni, hogy e központi "leltár" felállítása korántsem egyszerű feladat, amint azt egyébként hazai kutatási statisztikánk tapasztalatai is igazolják. Hiszen —hogy egyébről ne is beszéljünk— a kutatólétesitmények általában csak a kifejezetten önálló kutatóintézet módjára működő kutatóhelyeke n választhatók el többekevésbé határozottan az egyéb célú létesítményektől, de még ott sem mindig könnyen. A nagy kisérleti atomreaktorok például gyakran egyben termelési /például izotóp-termelési, anyagvizsgálati/ célokra is szolgálnak, orvostudományi kutatóintézeteknek sokszor elválaszthatatlan részét alkotja a kórházi üzem stb. Az Elliott-Bizottság külön "kód-rendszert" használt az ilyen különféle tipusu kutatólétesitmények szétválasztására /ЕВ. III. 3-6./. Az állami tulajdonban levő kutatólétesitmények értéke az ElliottBizottság kimutatása szerint mintegy 4,4 milliárd dollár /eredeti beszerzési áron számítva, 1963. junius 30-i leltári állaggal/; a telekérték ebben a kimutatásban nem szerepel, mert a kormányzat általában már eleve állami tulajdonban levő telkeken épitkezik. A kutatólétesitményül szolgáló épületek padlóterülete körülbelül 14 millió négyzetméter, amit valamelyest még megnövel az államilag bérbevett kutatólétesitmények padlóterülete /0,5-1,5 %-kal, aszerint, hogy a csak részlegesen kutatási célokra szolgáló bérleményeket hogyan számítják Ъе/. A 4,4 milliárd dolláros értéktétel /ЕВ. III. 11./ viszonylag nem nagy, ha meggondoljuk, hogy Magyarországon egyedül a kutatóintézeti hálózat állóeszközeinek nettóértéke meghaladja a 2,5 milliárd forintot, a bruttóérték pedig 3,5 milliárd forint körül mozog. A titok nyitja az, hogy Amerikában az államilag finanszírozott kutatások nagyrésze nem állami kutatóhelyeken folyik —a szövetségi kormányzat csak igen kevés kutatólétesitményt tart saját kezelésében, s többnyire szerződéses alapon végezteti kutatásait a magántulajdonban levő /például ipari/ vagy alapitványi jellegű /például egyetemi/ kutatóhelyeken—, mig nálunk magátólértetődően minden kutatólétesitmény népgazdasági tulajdonban van. A két rendszer közötti különbséget igen élénken szemlélteti az a tény, hogy az Egye20