Tudományszervezési Tájékoztató, 1966

1. szám - Szemle

AZ ELLIOTT-BIZOTTSÁG MEGALAKÍTÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE I963. szeptember 11-én egy ilyen vizsgálóbizottság kiküldését határozta el a washingtoni képviselőház az Egyesült Államok szövetségi kormányzatának pénzügyi alapjaiból fenntartott vagy támogatott kutató tevékenység felülvizsgálatára. A nagytekintélyű és tapasztalt törvényhozókból álló kilenctagú bizottság /"Select Committee on Government Research"/ elnökévé Carl Elliott képviselőt választották meg, s igen jelentős szakértői és adminisztratív személyzetet bocsátottak a bizottság rendelkezésére, hogy eleget tehessen feladatának. Ez az úgynevezett Elliott-Bizottság egy év leforgása alatt nagyarányú vizsgálatot hajtott végre, amely kiterjedt az Egyesült Államok egész kutatásigazgatási apparátusára, a szövetségi kormányzat által fenntartott, szerződéses megbízásokkal ellátott, vagy anyagi támogatásban részesített kutatóhelyek egész hálózatára, a központi kutatástervezés, kutatásfinanszírozás és kutatáskoordináció úgyszólván teljes mechanizmusára. A bizottság mintegy másfélezer nyomtatott oldalnyi,hatalmas statisztikai adatanyagot felölelő jelentése 10 kötetben látott napvilágot a kongresszusi kiadványok sorozatában"'"^. 1/ Report of the Select Committee on Government Research of the House of Representatives. /А kormányzati kutatás ügyében kiküldött képviselőházi vizsgálóbizottság jelentése./ Study Number 1-Х. Washington, 1964. U.S. Government Printing Office. A kötetek cime egyenként a következő: I. A kutatási és fejlesztési juttatások kezelése. /Administration of Research and Development Grants./ II. Kutatási és fejlesztési munkaerő-állomány. /Manpower for Research and Development./ III. Szövetségi létesítmények kutatási és fejlesztési célokra. /Federal Facilities for Research and Development./ IV. Kutatási és fejlesztési eredmények dokumentációja és terjesztése. /Documentation and Dissemination of Research and Development Results./ V. Egyetemi és főiskolai hallgatók segélyezése. /Student Assistance in Higher Education./ VI. Szövetségi kutatási és fejlesztési programok hatása. /Impact of Federal Research and Development Programs./ VII. Kutatási és fejlesztési szerződések politikája és eljárási módozatai. /Contract Policies and Procedures for Research and Development./ VIII. Hatóságközi koordináció a kutatás éa fejlesztés területén. /Interagency Coordination in Research and Development./ IX. A kutatás és fejlesztés statisztikai áttekintése. /Statistical Review of Research and Development./ X. Nemzeti célok és politikák. /National Goals and Policies./ Félreértések elkerülése végett megjegyezzük a következőket: а/ A kutatás és fejlesztés

/'research and development"/ fogalomkörébe amerikai meghatározás szerint nagyjából az tartozik bele, amit mi alapkutatáson, alkalmazott kutatáson és fejlesztési kutatáson értünk, tehát a nem kutatási jellegű 18