Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

Az átszervezés során bekövetkezett változások lényegét a következőkben lehet összegezni: - az osztályok adminisztratív gazdasági funkciói tovább csökkentek; - az Elnökség szerveihez való központosítás csökkent, bizonyos funkciókat a szekciókra decentralizálnak; - mind az Elnökség, mind az osztályok szintjén a tevékenység a tervben kitűzött feladatokra összpontosul. A KUTATÁS-TERVEZÉS RENDSZERE A Szovjetunióban a tudomány és technika egységes állami terv alapján történő, tervszerű fejlesztése és a legfontosabb kutatások egybehangolása régi törekvés. Már 1956-1957-ben azt tekintették a távlati kutatás- tervezés lényegének, hogy a népgazdaság igényeivel összhangban a legfontosabb komplex problémákat löljék ki, és ezen belül határozzák meg a kutatási irányokat. Maga a komplex problémák kiválasztása is 1956-tól kezdve állandó témája volt az Akadémia Elnökségének és a központi tervező szerveknek. Eleinte több mint loo komplex problémát tűztek ki, majd fokozatos csökkentéssel jutottak el az állami tervként rögzitett 57 komplex problémához. Ebből 27 tudományos, 3o pedig tudományostechnikai /azaz alkalmazott kutatási, a műszaki fejlesztés körébe vágó/ komplex probléma. A komplex problémák távlati jellegűek és a keretükben meghatározott kutatási főirányokat időszakonként felülvizsgálják és korszerűsítik. A komplex problémákat további problémákra bontják, s ezen belül tűzik ki az éves, illetőleg kétéves tervekben a "tudományos" kutatások területén a témákat, a tudományos-technikai kutatások területén a témafeladatokat. Az év.es állami tervekben csak a problémákat és a kiemelt témákat, illetőleg témafeladatokat határozzák meg. Ezeket témamélységig központilag az ÁBTKK tartja nyilván. A Bizottság működése a kutatások tervezése és összehangolása tekintetében a következő adatokkal illusztrálható. A legfontosabb tudományos kutatások 1962. évre összeállított tervébe a javasolt 12 ООО témából a 3 200 legfontosabbat vették fel, több mint 8oo-at pedig a szövetségi köztársaságok terveibe illesztettek be. Ezernél több olyan témát nem fogadtak el, amelyeknek a népgazdaság számára sem tudományos, sem. gyakorlati szempontból nincs jelentősége. A koordinálás szervei a komplex problémák esetében a tudományos tanácsok, az egyéb problémák esetében pedig a probléma-tanácsok, mint a nagy tudományos tanács szekciói. A tanácsok titkára vagy titkárai közvetlenül az ÁBTKK-tól függnek, s emel7