Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

lett minden problémának van egy központi "főintézete", amely a tényleges szervezőmunkát végzi. A komplex problémákra alapozott tervezés és koordinálás rendszerében az Akadémia felelős a természet- és a társadalomtudományok körébe tartozó 27 komplex probléma kutatásainak irányításáért és koordinálásáért, függetlenül attól, hogy a kutatóhely mely főhatóság hatáskörébe tartozik. Emellett az Akadémia intézményei részt veshnek az ÁBTKK által közvetlenül koordinált 3o tudományos-technikai komplex probléma több mint a felének kutatómunkájában, és lo esetben a problématanács elnöke is akadémiai tag. A komplex problémák nem terjednek ki a tudományos kutatómunka egészére, ezért az irányitószervek figyelemmel kisérik a komplex problémák körén kivül eső egyéb kutatásokat is, és erre a célra a felhasznált anyagi eszközök áo %-át tartják fenn. A tervezés és a koordinálás fontos eleme a kutatási beszámolók, illetve eredmények érdemi megvitatása és elbírálása. Ezeket a vitákat a szakterületek tudományos tanácsa szervezi. Az Akadémia irányitása alá tartozó 27 komplex probléma, illetőleg ezek tudományos tanácsai megoszlanak az osztályok között. A több osztály tudományterületére kiterjedő hatáskörrel rendelkezők — mint például a kibernetika vagy a természettudományok filozófiai kérdéseinek tudományos tanácsai — az Elnökséghez tartoznak. A tanácsok a komplex probléma egyes ágazatainak megfelelően, mintegy szekciószerüen, problématanácsokra tagozódnak. A folyamatos munka e problématanácsokban folyik, s az egész komplex probléma tudományos tanácsa csak a nagyobb és általánosabb kérdésekkel foglalkozik. A tanácsok feladata, hogy elkészitsék a kutatási terveket, és módszertanilag irányitsák a tervek végrehajtását, a kutatási beszámolók, illetve eredmények érdemi tudományos megvitatásával és elbírálásával koordinálják a kérdéses problémával kapcsolatos kutatásokat, továbbá, hogy gondoskodjanak a kutatási eredmények népgazdasági bevezetésére irányuló javaslatokról. A tanácsoknak az is feladatuk, hogy a kutatási irányok kidolgozásakor javaslatot tegyenek a káderfejlesztésre, továbbá, hogy mintajegyzéket, ajánlásokat állitsanak össze a kandidátusi és doktori disszertációs témákról. Az ÁBTKK és az Akadémia irányításával működő tudományos tanácsok 43o akadémikust és levelező tagot, a tudományoknak több mint 800 doktorát és kandidátusát, fontosabb tudományos kutató intézetek vezetőit, az Állami Gazdasági Tanács, a Tervbizottság, minisztériumok és hatóságok munkatársait, — összesen mintegy 7 000 főnyi tudóst, szakembert vontak be a tudományos kutatások tervező, szervező, koordináló munkájába. A tanácsok munkájába bevont tudosok és szakemberek e tudományszervező tevékenységüket társadalmi munkában látják el. Az intézetekben folyó kutatómunka szervezése és tervezése tekintetében a tudományos státusok szigorúan kötöttek, tehát egy-egy intézet tudományos munkahelye8