Tudományszervezési Tájékoztató, 1964

1. szám - Szemle

Ú3 KUTATÁS-SZERVEZÉSI MÓDSZEREK A FE3LETT TŐKÉS ORSZÁGOKBAN Annak a ténynek, bogy a tudomány egyre inkább termelőerővé válik, messzemenő konzekvenoiái vannak magára a tudományos kutatómunkára is. Valóban lényeges alapvető tudományos eredmények eléréséhez napjainkban egyre nagyobb kollektivák szervezett erőfeszitése, egyre nagyobb kisérleti apparátus, és ennek megfelelően egyre nagyobb és bonyolultabb organizáció szükséges. Mindez szükségszerűen azzal jár, hogy alapvető változások mennek végbe a kutatómunka alapvető célkitűzéseiben, de a szervezeti formákban is. Ez a tendencia már a második világháború alatt kezdett kibontakozni, és az ötvenes évek végén előbb az Egyesült Államokban, majd NyugatEurópában is érdekes uj kutatás-szervezési módszerek kialakításához vezetett, amelyek a kutatási szervezetek hatékonyságát lényegesen megnövelték. Az itt következő ismertetés anélkül, hogy a teljességre igényt tartana, ezekről az uj módszerekről ad rövid áttekintést. A KUTATÁS-SZERVEZÉS HELYZETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A két világháború között a természettudományos kutatás általában egyetemi laboratóriumokban vagy állami intézetekben /mint pl. az angliai National Physical Laboratory/ folyt. A humán jellegű kutatómunka, ha egyáltalán volt szervezett formája, mindig az egyetemekre koncentrálódott. Az olyan kifejezetten ipari jellegű kutató laboratóriumok, mint Hollandiában a Philips Laboratórium, nálunk az Egyesült Izzó kutató laboratóriuma, vagy az Egyesült Államokban a Bell Telephone Company különböző laboratóriumai, a kivételek közé számítottak. A mai értelemben vett műszaki tudományos kutató intézetek, amelyek hivatásszerűen foglalkoztak műszaki tudományos kutatással, egyáltalán nem léteztek. A KUTATÁS ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSE I Az egyetemi intézetek és az ipari kutató laboratóriumok munkája között az alapvető tudományos célkitűzésben tulajdonképpen nem volt lényeges különbség. Az érdeklffdés homlokterében mindig valamilyen elvi természettudományos probléma állt, a oél az elvi megismerés volt. Az ipari kutató laboratóriumok megszervezésénél a vállalat egyik legfontosabb szempontja az volt, hogy jónevü, nagy koncepciójú, a tudományos fejlődést messze előre felbecsülni képes vezetőt biztosítson. A témaválasztásban az intézet igazgatójának vagy a tanszék vezetőjének a tudományos érdeklődése 9