Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Szemle

ték. E törvény alapján az Akadémia három funkciót tölt be: állami szerv, az ország legfelsőbb tudományos intézete és tudós testület. A törvény a tudomány tervszerű fejlesztésének elve alapján szabályozta az egyes akadémiai szervek hatáskörét. Az Akadémia saját kutatási hálózatát felülvizsgálták. A kutatási szervekkel kapcsolatban három té­nyezőt kellett figyelembe venni, melyek nincsenek minden esetben egyensúlyban: a tudománypolitika, az anya­gi erőforrások és a tudományos munkaerő. A tudománypolitikán belül igen fontos volt a kutatási feladatok meghatározása és elhatárolása. Ennek helyes végrehajtása alapvető jelentőségű az anyagi erőforrások és a munkaerő kérdéseinek megoldásában. Ennek figyelembevételével az 1962. évi átszervezés során több akadé­miai intézetet és más kutatási szervet akkori formájában megszüntettek, illetve más egyetemi vagy ipari ku­tatóintézményhez helyeztek át. Az egyetemi intézetekhez áthelyezett szervek személyi állománya és anyagi ereje megerősödött. Ilyen jellegű áthelyezést abban az esetben hajtottak végre, ha tudják, hogy az illető egye­temi intézet a korábbi akadémiai feladatot ilyen személyi és anyagi megerősités után könnyebben meg tudja oldani. Hasonló meggondolások után helyeztek át intézeteket megfelelő ipari, illetve gazdasági tárcák hatás­körébe. Az átszervezés azonban nem tekinthető az 1962. évi átcsoportosításokkal befejezettnek, hanem bizo­nyos tervszerű folyamatnak, hiszen csak az Akadémia van abban a helyzetben, hogy az uj kutatási irányoknak megfelelő intézeteket felállitsa, s azokat kellő beindításuk után, - ha célszerűnek látszik - átadja egyetemi vagy más állami hálózatnak. Az LTA jelenlegi 20 tudományos intézete és 50 más kutatási segédintézménye, (kutatócsoportok, la­boratóriumok és más kutatóhelyek) természetesen nem tudja valamennyi tudományágat megfelelően képviselni az Akadémia szervezetén belül. így nem megfelelő a mikrobiológia, genetika és az automatika szerepe az Akadémián; sürgős és súlyponti feladat a népgazdasági szempontból rendkívül fontos területnek, a közgazda­ságtudománynak, amely csak egy kis intézettel rendelkezik - megfelelő szintre helyezése. A távlati terv mun­kái során az Akadémia elnökségének és az osztályoknak feladata lesz, hogy az akadémiai kutatóintézeti háló­zatot szervezetileg és tartalmilag folyamatosan felülvizsgálják, s megfelelő tervet készítsenek ennek módo­sítására, az elhanyagolt vagy egyenlőtlenül fejlődött tudományágak helyzetének hatékony megjavítására és szükség esetén a kutatásigazgatás módszereinek megváltoztatására. SZEMÉLYI ELLÁTOTTSÁG A lengyel tudományos élet égető kérdése a tudományos munkaerő-ellátottság. Bár a tízéves időszak­ban e téren jelentős javulás volt tapasztalható, még sok a megoldásra váró feladat.Az Akadémia meg­alakulása idején az idősebb tudós generáció nagy részének meg kellett kétszereznie feladatvállalását és igy sok kettős állás volt. Fiatal káderek csak igen kis számban voltak és a fiatalok kiképzését sürgősen meg kellett oldani. * A tízéves fejlődés során ez a helyzet lényegesen változott. Ugyan még többen töltenek be kettős ál­lást, de már érezteti hatását az időközben kinevelt fiatalok munkája, akik gyors tudományos sikereket értek el és minden tekintetben jó munkát végeznek. A jól átgondolt és következetesen végrehajtott káderfejlesztési politika következtében az idősebb korosztályokhoz tartozó tudósok jórészét, a fiatalokat pedig teljes egészé­+/ Ehhez lásd: A tudományos káderfejlesztés kérdései Lengyelországban. = Tájékoztató... 1962.. 1-2.sz. 17-32.p. és A tudományos munka és a tudományos káderképzés problémái Lengyelországban. = Tájé­koztató... 1962. 5-6.sz. 15-23.p. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom