Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Szemle

ték. E törvény alapján az Akadémia három funkciót tölt be: állami szerv, az ország legfelsőbb tudományos intézete és tudós testület. A törvény a tudomány tervszerű fejlesztésének elve alapján szabályozta az egyes akadémiai szervek hatáskörét. Az Akadémia saját kutatási hálózatát felülvizsgálták. A kutatási szervekkel kapcsolatban három tényezőt kellett figyelembe venni, melyek nincsenek minden esetben egyensúlyban: a tudománypolitika, az anyagi erőforrások és a tudományos munkaerő. A tudománypolitikán belül igen fontos volt a kutatási feladatok meghatározása és elhatárolása. Ennek helyes végrehajtása alapvető jelentőségű az anyagi erőforrások és a munkaerő kérdéseinek megoldásában. Ennek figyelembevételével az 1962. évi átszervezés során több akadémiai intézetet és más kutatási szervet akkori formájában megszüntettek, illetve más egyetemi vagy ipari kutatóintézményhez helyeztek át. Az egyetemi intézetekhez áthelyezett szervek személyi állománya és anyagi ereje megerősödött. Ilyen jellegű áthelyezést abban az esetben hajtottak végre, ha tudják, hogy az illető egyetemi intézet a korábbi akadémiai feladatot ilyen személyi és anyagi megerősités után könnyebben meg tudja oldani. Hasonló meggondolások után helyeztek át intézeteket megfelelő ipari, illetve gazdasági tárcák hatáskörébe. Az átszervezés azonban nem tekinthető az 1962. évi átcsoportosításokkal befejezettnek, hanem bizonyos tervszerű folyamatnak, hiszen csak az Akadémia van abban a helyzetben, hogy az uj kutatási irányoknak megfelelő intézeteket felállitsa, s azokat kellő beindításuk után, - ha célszerűnek látszik - átadja egyetemi vagy más állami hálózatnak. Az LTA jelenlegi 20 tudományos intézete és 50 más kutatási segédintézménye, (kutatócsoportok, laboratóriumok és más kutatóhelyek) természetesen nem tudja valamennyi tudományágat megfelelően képviselni az Akadémia szervezetén belül. így nem megfelelő a mikrobiológia, genetika és az automatika szerepe az Akadémián; sürgős és súlyponti feladat a népgazdasági szempontból rendkívül fontos területnek, a közgazdaságtudománynak, amely csak egy kis intézettel rendelkezik - megfelelő szintre helyezése. A távlati terv munkái során az Akadémia elnökségének és az osztályoknak feladata lesz, hogy az akadémiai kutatóintézeti hálózatot szervezetileg és tartalmilag folyamatosan felülvizsgálják, s megfelelő tervet készítsenek ennek módosítására, az elhanyagolt vagy egyenlőtlenül fejlődött tudományágak helyzetének hatékony megjavítására és szükség esetén a kutatásigazgatás módszereinek megváltoztatására. SZEMÉLYI ELLÁTOTTSÁG A lengyel tudományos élet égető kérdése a tudományos munkaerő-ellátottság. Bár a tízéves időszakban e téren jelentős javulás volt tapasztalható, még sok a megoldásra váró feladat.Az Akadémia megalakulása idején az idősebb tudós generáció nagy részének meg kellett kétszereznie feladatvállalását és igy sok kettős állás volt. Fiatal káderek csak igen kis számban voltak és a fiatalok kiképzését sürgősen meg kellett oldani. * A tízéves fejlődés során ez a helyzet lényegesen változott. Ugyan még többen töltenek be kettős állást, de már érezteti hatását az időközben kinevelt fiatalok munkája, akik gyors tudományos sikereket értek el és minden tekintetben jó munkát végeznek. A jól átgondolt és következetesen végrehajtott káderfejlesztési politika következtében az idősebb korosztályokhoz tartozó tudósok jórészét, a fiatalokat pedig teljes egészé+/ Ehhez lásd: A tudományos káderfejlesztés kérdései Lengyelországban. = Tájékoztató... 1962.. 1-2.sz. 17-32.p. és A tudományos munka és a tudományos káderképzés problémái Lengyelországban. = Tájékoztató... 1962. 5-6.sz. 15-23.p. 20