Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Szemle

ben egyetlen, teljes munkaidőt igénylő munkakörre lehetett átállítani, 1961, dec. 31-én az LTA 202 úgynevezett "senior" és 2 115 "junior" tudományos dolgozóval rendelkezett saját személyi állományán belül. Ezeket a tudományos dolgozókat még kiegészítette mintegy 1 500 főt számláló mérnöki és technikusi gárda, valamint a könyvtári személyzet és az adminisztratív személyzet. A tudományos munkaerő tekintetében a helyzet szinte hónapról-hónapra javul : az Akadémia saját kutatási szervezetén belül igen sok fiatal egyetemi tanárt, docenst nevelt ki. Megfigyelhető, hogy a "senior" tudományos dolgozók átlagos életkora jelentősen csökkenő tendenciát mutat. Egyre több fiatalt állítanak be fontos vezető munkakörbe, osztályok és csoportok vezetésére. Nagy súlyt fektetnek a meglevő akadémiai alkalmazottak szakmai továbbképzésére és minőségi fejlődésére, evégett akadémián kivüli továbbképzési formákat is igénybe vesznek. Erre jellemző az alábbi adat, miszerint az LTA, az Akadémián kivül 1961-ben 8 továbbképző konferenciát szervezett és az ezekben résztvevő 1 089 személyből 192 az LTA szolgálatában állt. Az Akadémián végzett kutatómunka eredménye saját tudományos kiadványokban jelenik meg, ennélfogva az akadémiai kiadásügy is fontos szerepet játszik, TERVEZÉSI MUNKA Az Akadémia személyi állományának tevékenységét nagyrészt a kutatástervezés és koordinálás képezi. Ezen a téren a népgazdaság szempontjából különös fontosságú kutatások ötéves tervének első évi tapasztalatai bizonyítják, hogy a távlati kutatási terv előkészítő munkálatai sok értékes eredménnyel szolgáltak, bár még mindig vannak kívánnivalók. A tervezésnek kétségkívül nagy szervező ereje volt,mivel felhivta az osztályok és a kutatási szervek figyelmét a különleges fontosságú problémákra. A terv végrehajtása során a tudományos bizottságokon belül munkacsoportok alakultak a terv tanulmányozására; a felmérés szerint a tervben felsorolt 102 kutatási témának mintegy 75 %-a bizonyult kifogástalannak, jelentéktelen része, kis hányada gazdaságpolitikai szempontból idejét multa, egyes témák helyes végrehajtását pedig általánosított és helytelen fogalmazásuk gátolta meg. Végül sok, gazdasági szempontból rendkívül lényeges téma nem talált utat a tervbe. A terv tehát, mint azt kezdettől fogva leszögezték, még további lényeges javításokra és módosításokra szorul. A terv végrehajtásának felmérése esetében a figyelmet nem annyira az általános problémákra, hanem azokra a kutatási témákra kell összpontosítani, amelyekre az egyes kutatási problémákat lebontották. A matematikai és fizikai tudományok területén azon kutatási feladatoknak, amelyek befejezését 1961-re tervezték, 80 %-át hajtották végre. Ugyanez a szám a kémia, a földrajzi és geológiai, valamint a műszaki tudományok területén 85, 70, illetve 63 %-ot tesz ki. Természetesen jobb eredmények születtek volna helyesebb tervezés esetén. A tervet bizonyos esetekben túlteljesítették, bizonyos esetekben nem felelt meg a célkitűzésnek s nem érte el a célját. A terv hiányos teljesítésének tanulságai azt mutatják, hogy a tervet vagy tul derűlátóan készítették, vagy már a kezdeteknél alapvető tervezési és koordinálási hibákat követtek el, s nem biztosították kellően a kutatás megfelelő feltételeit. A tervvel kapcsolatos helyzet és a megfelelő tanulságok elemzését az Akadémiának a kutatástervezéssel és koordinálással foglalkozó bizottsága fogja elvégezni. A terv sikertelen teljesítését bizonyos körök a személyzeti feltételek elégtelenségének, mások a felszerelés és az anyagi eszközök hiányának - ami az egyetemi tanszékek esetében gyakori panasz - tulajdo21