Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

5-6. szám - Bibliográfia

erősítse az amerikai befolyást, vagyis a népek tudáséhségének kihasználásával törjön utat az amerikai politikai propagandának és nem utolsó sorban az amerikai árucikkeknek - nos, ez a szervezet 1962-től 1963-ig 2 400 főről 6 500 főre emeli személyzeti állományát, s pillanatnyilag éppen 20 kémia-tanárt kiván kiküldeni Etiópiába, másik 20-at Ghanába, 40-et Nigériába, továbbiakat Sierra Leoneba, Szomáliába, Libériába és az Elefántcsontpartra."

1"/ Mint ebből is kitűnik, manapság éppen Afrika tudományos intézetein, egyetemein és iskoláin keresztül húzódik egyik fontos frontszakasza annak a világméretű harcnak, amely egyfelől a szocialista tábor és a szabad jövőjükért küzdő népek, másfelől az imperializmus és a neokolonializmus erői között folyik. A MEGOSZTOTT AFRIKA ÉS Az ENCYCLOPAEDIA AFRICANA Afrikát sokféle határ szabdalja fel. A legutóbbi időkig hat imperialista hatalom osztozkodott rajta: a brit, a francia, a belga, az olasz, a spanyol és a portugál, sőt az első világháború végeztéig még a német is; a belga és az olasz már teljesen kikopott ebből,a spanyol és a francia is csak pár kis enklávét és szigetet őriz a Szahara-sivatagon kivül. Hanem azért Afrika déli részén még áll a brit és a mindennél komiszabb portugál gyarmati uralom. Ez az utóbbi versenytársat is kapott komiszságában azáltal, hogy a Dél-Afrikai Unió kivált a Brit Nemzetközösségből, mert Dél-Afrikai Köztársaságként zavartalanabbul véli folytathatni azt a fajüldöző politikát, amit a század elején még brit uraik ellen harcoló bur telepes-parasztok elfajzott utódai a brit arany- és gyémántbánya birtokosokkal együtt valósítanak meg a zuluk, becsuánok, baszutók, hererók meg a többi szerencsétlen dél-afrikai bantu-néger törzsek földjén. Az első és legfontosabb határ, ami ma Afrikán végigvonul, az a határvonal, ami a függetlenné vált 32 afrikai államot a gyarmattartók uralma alatt álló területektől elválasztja. Hogy az állami függetlenség nemzetközi-jogilag elismert megvalósulása még távolról sem jelenti a szabadságharc befejezését, azt legtragikusabb példaként Kongó sorsa mutatja. Világos továbbá az is, hogy az Egyesült Államok, amelynek korábban csak Libériában volt közvetlen afrikai érdekeltsége, nem kevés neokolonialista függőséget teremtett a független afrikai államok egyik-másikában különböző " segélyakciói" révén. De a politikai és gazdasági befolyási szférák határain tul másfajta, többek között kulturális határok is válaszfalakat teremtenek Afrika földjén. Például a mohamedán Afrikában a népoktatás, ha van, jórészt a mecsetekben ill, a mecsetekhez kapcsolódó vallási iskolákban folyik, s nem is nagyon régen a Korán teológiáját, jogát, irodalmát művelő hagyományos tipusu mohamedán egyetemek voltak az egyedüli felsőoktatási központok Afrika mohamedánok lakta területein, amelyekhez a Földközi-tenger partján fekvő arab államokon kivül a Szaharától délre eső szudán-néger országokat is hozzászámíthatjuk - le egészen Nigériáig és Kamerunig, vagyis majdnem az Egyenlítő vonaláig. Más világ kezdődik az Egyenlítő táján, Kongó és Kenya északi határánál. Itt bontakozik ki teljességében - bár persze azért már Közép-Afrika szudán-néger országaiban is szóhoz jut a mohamedanizmus mellett - a törzsi vallások és a keresztény missziók Afrikája, ahol a népoktatás, ha van, a "klasszikus kolonializmus" keretei között csak missziós iskolákban folyik, s aki nem jár iskolába, az pogány, de egyben analfabéta is marad. Középiskolák vagy egyetemek ebben a földi siralomvölgyben teljesen feleslegeseknek látszanak, miután az oktatás legfőbb tárgya - már nem a Korán, hanem a Katekizmus elemi iskolai keretben is kellően elsajátítható. A politikai és vallási határokhoz kapcsolódnak sok tekintet+/ Peace Corps recruiting science teachers. Experienced teachers and aides needed for service in Africa, Asia and South America. (A "Békehadtest" természettudományos oktatókat toboroz. Tapasztalt tanárok és segéderők szükségesek afrikai, ázsiai és délamerikai szolgálattételre

1.) = Chemical Engineering News (Washington), 1962. ápr. 16. 59-60.p. Lásd még: Tájékoztató 1962. 1-2. sz. 133.p. VIII