Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

5-6. szám - Bibliográfia

ben a nyelvi határok is, ameiyek a tudományos élet fejlődése szempontjából igen számottevő határvonalakként hatnak. Az arab nyelvterület a Földközi-tengeri arab államok határain túlterjed és az arab nyelvtudás bizonyos minimumával a mohamedán vallási iskolába járt más anyanyelvű afrikaiak jelentős része rendelkezik. Márpedig az arab az egyedüli népi nyelv Afrikában, amelynek tudományos tradiciói vannak, bizonyos mérvű modern tudományos és műszaki kifejezés-készlettel is rendelkezik már, s amelyen - eredetiben és fordításban - valamelyes modern tudományos tankönyv - és kézikönyv - irodalom is megjelent (elsősorban az Egyesült Arab Köztársaságban, de Algériában, Marokkóban, Tunéziában és másutt is).Az arab nyelvterületen kivüi - de részben persze azon belül is - a tudományos érintkezéshez pillanatnyilag csak a nagy világnyelvek valamelyike áll rendelkezésre; ezek a nyelvek pedig nem kis részben éppen azáltal váltak világnyelvekké, mert valamelyik múltbeli vagy ma is aktiv imperialista világhatalom a világ minden részén elterjesztette hódításai és gyarmatosításai révén. Nyilvánvaló, hogy a francia gyarmati uralom megszűnte után is még sokáig a francia nyelv lesz a tudomány nyelve, s ezzel együtt fennmarad a francia szakkönyvek, tudományos folyóiratok, tudóstársi és egyetemi kapcsolatok bizonyos rendszere is, amelyen keresztül a francia politikai, ideológiai és gazdasági befolyás érvényesülhet. Ugyanez a helyzet természetesen a volt brit gyarmati területeken, sőt - kisebb mértékben - az olasz vagy spanyol uralom alatt állott országokban is. Nyugat-Afrikában például mind a brit, mind a francia gyarmati uralom napja leáldozott, de azért a brit és francia regionális tudományos szervezetek rendszere változatlanul erősen rányomja bélyegét az ottani országok tudományos intézményhálózatára, köztük az olyan valóban függetlenségük eléréséért harcoló országokéra is, mint például Ghana. (Lásd a Függelékben a volt brit és francia nyugat-afrikai, a volt brit kelet-afrikai gyarmatok helyén támadt független afrikai államok intézményhálózatában a regionális szervezetekre vonatkozó adatokat.) Már-már ugy tűnhetnék, mintha e sokféle egymást keresztező politikai, kulturális, vallási, nyelvi határon tul maga a természet is erőszakkal kétfelé osztotta volna ezt a világrészt a Szahara hatalmas sivatagi területével, hiszen a pusztaságtól északra barnabőrü emberek élnek, s délre tőle fekete bőrűek. A Földközitenger és a Vörös-tenger menti államok népe jórészt szemita és hamita nyelven beszélő barnabőrü, viszont a Szaharától és a Nilus forrásvidékétől délre terül el a szudán-négerek földje, s ehhez csatlakozik, valamivel az Egyenlítő fölött és onnan a Jóreménység fokáig úgyszólván egységes tömböt alkotva, a bantu-négerek hazája. Van-e ilyen körülmények között értelme Afrikáról mint valamiféle történeti és kulturális egységről beszélni? A puszta földrajzi megjelölésnél többet jelent-e, ha afrikai tudományról, afrikai politikai és gazdaságtörténetről, afrikai néprajzról, szociológiáról, antropológiáról, afrikai nyelvészetről, irodalom- és művészettörténetről, egyszóval az a f г i к a n i s z t ik a tárgyáról beszélünk? Ez a kérdés ma konkrét tudományszervezési kérdésként merül fel, s röviden az Encyclopaedia Africana kérdésének nevezhető. Nevezetesen 1962.december 12-én ült össze a Ghanai Egyetemen .Accrában az afrikanisták első nemzetközi kongresszusa,

s ehhez csatlakozóan külön értekezletet tartanak ott a világ afrikanistái - az afrikai történelem és kultura kutatói - a létrehozandó Encyclopaedia Africana tervének megvitatása végett. E nagy mü gondolata először az UNESCO és a Nigériai Szövetségi Kormány közreműködésével 1 960. decemberében Ibadanba összehívott Afrikai Kulturális Szimpóziumon merült fel. Azóta már létrejött a Ghanai Tudományos +/ Lásd ehhez az UNESCO 1962. október 15-27-re Kairóba kitűzött konferenciájának anyagát: Stage d'études régional sur la bibliographie, la documentation et l'échange des publications dans les états d'expression arabe. (Regionális tanulmányi konferencia az arab nyelvű államok bibliográfiájáról, dokumentációjáról és kiadványcseréjéről.) UNESCO (LBA) Sem. 8. 1-16. 1961-62. IX