Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Figyelő

FIGYELŐ A nemzetközi együttműkö­dés lehetőségei az atom­kutatás terén A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának értesítő­jében V.Sz. Jemeljanov 1. tag cikket irt a nemzet­közi együttműködésről az atomkutatás terén, amely­ben rámutat arra, hogy a Szovjetunió az atomenergia békés felhasználására törekszik, s mivel ez a világ minden népének érdeke, a tudósok együttműködése természetes sőt szükségszerű.A szovjet tudósok már számos ország tudósaival működnek együtt ezen a te­rületen. Ez az együttműködés az 1955 évi első genfi tudományos konferencián kezdődött, de jelentősen kiszélesedett 1959-ben, amikor a szovjet tudósok Franciaországban meglátogattak egy sor tudományos intézményt, atomenergiával működő villanytelepet, uránbányát és uránércet feldolgozó üzemet, a fran­cia tudósok egy csoportja pedig a Szovjetunióban is­merkedett meg az atomenergia békés felhasználásá­nak szovjet eredményeivel. A szovjet tudósok 1959-ben viszonozták az angol tudósok 1958-as szovjetunióbeli látogatását is. 1959 szeptemberében azután lehetőség nyilt az Amerikai Egyesült Államok és a SZU szak­emberei együttműködésére is. Amerikai tudósok és mérnökök látogatták meg a Szovjetunió tudományos intézményeit, majd szovjet tudósok utaztak az Egye­sült Államokba. Jemeljanov részletesen ismerteti az Egyesült Államokban járt szovjet delegáció tapaszta­latait, majd megállapítja, hogy az emiitett tanul­mányutak alatta szovjet és az amerikai tudósok meg­győződtek az együttműködés szükségességéről és köl­csönös hasznáról. A szerző befejezésül megemliti, hogy a szovjet delegáció amerikai tanulmányútja al­kalmával E.D. Courant, a hírneves amerikai tudós és Vekszler szovjet akadémikus megbeszéléseik so­rán megállapították egy 300 milliárd elektronvoltos gyorsító felépítésének lehetőségét. Az anyag jobb megismeréséhez ilyen gépre van szükség. De he­lyes-e, ha ezt a hatalmas feladatot egy ország saját erejéből próbálja megoldani? Nem lenne-e jobb egye­síteni egy sor ország tudósainak törekvését? - teszi fel a kérdést a cikk szerzője, s mindjárt megadja a választ: A feladat bonyolult, a ráfordítandó összeg óriási - ezért egyesíteni kell az erőfeszítéseket'. - EMEL'JANOV, V.Sz.: К tesznomu mezsdunarod­nomu szotrudnicsesztvu v oblaszti atomnüh isszledo­vanij. (Nemzetközi együttműködés az atomkutatás terén.) = Vesztnik Akademii Nauk SzSzSzR (Moszkva), 1960. 2.no. 3-13.p. A Szovjetunió részvétele az UNESCO egyetemes tudo ­mány- és kultúrtörténeti kérdésekkel foglalkozó bi­zottságának munkájában Az UNESCO-nak, mint ismeretes, egy külön nemzet­közi bizottsága foglalkozik az emberiség egyetemes tudományos és kulturális fejlődésére vonatkozó ku­tatások kérdésével. E bizottság munkájában szovjet tudósok is közreműködnek. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának elnöksége a közelmúltban hatá­rozatot hozott, amely szerint a Történettudományi Osztály keretében létre kell hozni egy bizottságot, amelynek feladata a szovjet kultúrtörténeti kutatók munkájának koordinálása és az UNESCO különböző bizottságaiban résztvevő szovjet tudósok munkájának tudományos irányítása. A Művészettörténeti Intézet­ben kultúrtörténeti kutatócsoportot szerveznek, amely egyben a Történettudományi Osztály kiadásában megjelenő "A kultura története" cimü folyóirat szer­kesztőségi munkálatait is elvégzi; a csoport vezető­jéül A.A. Zvorikint, a közgazdasági tudományok dok­torát jelölték ki. - Ob organizacii naucsnoj rabotü po isztorii mirovoj kulturü. (A világkultúra történetével foglalkozó tudo­mányos kutatómunka megszervezéséről.) = Vesztnik Akademii Nauk SzSzSzR (Moszkva), 1959. 8. no. 76. p. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom