Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
3. szám - Szemle
A KOMPLEX FELADATOK ÁLLAMI KUTATÁSI TERVE ÉS A CSEHSZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA (Részletek Frantisek Sorm, az Akadémia alelnöke 1960. évi közgyűlési beszamolojabol. ) ' Ha elgondolkozunk azon, hogyan fogalmazzuk meg konkréten a tudomány perspektivikus feladatait, észre kell vennünk, hogy kialakulnak bizonyos kategóriák, amelyek a jövőbeli társadalmi szükségeltek meghatározott köreinek felelnek meg. Ha pedig azt mérlegeljük, hogyan biztosítsuk e feladatok teljesítését, minden esetben arra a megállapításra jutunk, hogy ehhez a különböző tudományágak egész sorának összehangolására van szükség. A perspektivikus jellegű tudományos feladatokat tehát komplex módon kell meghatározni. Világos, hogy ebben a perspektivikus vonatkozásban a tudományos tevékenység súlypontját az u.n. alapkutatás területére kell helyezni, mert uj ismeretek céltudatos keresésére, még ismeretlen elvek és törvényszerűségek felfedezésére van szükség. S világos, hogy ezen a téren a legnagyobb figyelmet kell szentelni a különböző tudományágak művelőiből alakult nagy munka с s opo rt ok kollektiv együttműködése uj formáinak. A tudományos munka irányításának is minőségileg uj piódon kell történnie, mégpedig szakmai és ideológiai szempontból egyaránt a legmagasabb színvonalon. Magától értetődik, hogy a jövőben a komplex feladatok megoldását nemzetközi sikon kell megszervezni, tehát a legszorosabb együttműködésre lesz szükség a világ valamennyi szocialista államának tudományos tevékenységében. SZOCIALISTA KUTATÁSTERVEZÉSI ELVEK Jelenleg még sok olyan tudományos ismeretre teszünk szert, amelyet nem tudunk azonnal, maradéktalanul és teljes hatékonysággal felhasználni agyakorlatban. Ugyanakkor a gyakorlat pillanatnyi követelményeiből következő feladatok egész sorának megoldásánál azt tapasztaljuk, hogy ismereteink szemlátomást nem kielégitőek, s ennek az az oka, hogy nem rendelkezünk kellő elméleti tudással. A tudomány ugyanis egészében és részeiben is ismeretek összességéből áll, se részismeretek közül a leggyengébb láncszem az egész tudomány színvonalát korlátozó tényezőnek bizonyul. A tudomány egyes területeinek elmaradását sok esetben kizárólag a megszerzett ismeretek analitikus jellege és szintetikus értékelésük hiányos volta okozza. Itt lényegileg módszertani jellegű hiányosságokról van szó, amelyek annak tudhatók be, hogy a tudomány társadalmi funkcióját a kapitalizmus idején részben tisztán utilitarista, részben voluntarista módon fogták fel. A fejlett szocialista társadalomban és a kommunizmusban tehát szükségképpen a tudomány alapvető ismérve az állandó gondoskodás arról, hogy a tudományos megismerés analitikus és szintetikus oldala közt meg legyen az egyensúly. A szocialista tudománynak arra kell ügyelnie, hogy tevékenysége tervszerűen fejlődjék, s minden megismert tény egybevetésére, kiértékelésére és alkotó feldolgozására, valamint szintéti kus müvek és elméletek létrehozására irányuljon. A már emiitett módszertani jellegű hiányosságok mellett különféle okokból, főleg a kapitalista társadalomban lezajlott ösztönös, vagyis tervszerűtlen tudományos fejlődés következtében olykor tényleges +/ äORM,Frantisek: Hlavné ukoly a cile védy ve treti pétiletce. (A tudomány előtt álló legfőbb feladatok és célok a harmadik ötéves tervben.) = Vestnik Ceskoslovenské Akademie Véd (Praha), i960. З.по. 292-308. p. - (Kivonatos forditás.) 22
