Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)
4. A tudományos szakirodalom szóródása: Bradford törvénye
száma szerint sorrendbe rendezett folyóiratban, akkor azt az állítást, hogy az egyes zónákban található cikkek száma egyenlő egymással a matematika nyelvére lefordítva kapjuk: R(n) = R(n 2) - R(n) = R(n 3) - R(n 2). (28) Átrendezéssel az első és második, illetve a második és harmadik egyenlőségből kapjuk, hogy R(n 2) = 2R(n), (29) R(n 3) = 2R(n 2) - R(n) = 3R(n). (30) A (30) egyenlet által szabott feltételeknek az R(n) = k log n (31) függvény tesz csak eleget (ahol k állandó), amelyet a Bradford eloszlás általános alakjának tekinthetünk. Bradford törvénye a tudomány egyetemességéből nyeri általános érvényét. A tudományterületek ugyanis kapcsolatban vannak egymással. Például, egy tématerület bibiográfiájának összeállításakor mennél inkább törekszünk a teljességre, annál inkább távolodunk magától a területtől. Más fogalmazásban: egy .adott terület szakértőjét érdeklő cikkeknek nem csupán a témakörére specializálódó szakfolyóiratokban kell napvilágot látniuk, hanem időről-időre olyan más folyóiratokban is, amelyek száma annak arányában nő, amilyen mértékben a tárgykörüknek az illető szakértő témakörével való kapcsolata lazul, s amilyen mértékben a szakértő témakörébe vágó cikkek száma az egyes folyóiratokban csökken. Megjegyzendő, azokban a korszakokban, amikor egy tudományterületen az ismeretek gyors és erőteljes növekedését tapasztaljuk, az adott területre vonatkozó cikkek növekvő számban, a területtől tematikailag távoleső folyóiratokban is megjelennek. Később világossá vált, hogy Bradford törvénye valójában egy gyakran fellépő statisztikai eloszlás speciális esete. Azt is felismerték, hogy a három zónára történő felosztás sem egyértelmű: ugyanaz az eloszlás akárhány zónához illeszthető. Kiderült továbbá, hogy Bradford törvénye egy másik jól ismert eloszlással, Zipf törvényével áll kapcsolatban. Goerge Kinsley Zipf, a Harvard egytem professzora Joyce „Ulysses" című könyvében megszámolta és előfordulásuk sorrendjébe rendezte a szavakat. Vizsgálatának eredményét „Az emberi természet és a legkisebb erőfeszítés elve" című könyvében 94
