Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

4. A tudományos szakirodalom szóródása: Bradford törvénye

közölte.

2 Kimutatta, ha egy elégségesen hosszú szöveg szavait összeszámláljuk, s előfordulásuk gyakoriságának megfelelően sorba rendezzük, e gyakoriság fordítottan arányos a rangszámmal. Pl. ha egy szó az előfordulás gyakorisága alapján a tizedik helyre kerül, akkor ezt a szót az első helyre került szónál tízszer ritkábban használják. Zipf

2 szerint ilyen rangsor-gyakoriság típusú eloszlás a társadalmi jelenségek széles körében tapasztalható. Ez annak a természetes törekvésnek az eredménye — érvel Zipf — hogy gyakrabban használjuk az általunk legjobban ismert, s rugalmasabb intellektuális eszközöket. A rangsor-gyakoriság eloszlásban valamiféle „legkisebb erőfeszítés elve" tükröződik. Bradford és Zip törvényei kapcsolatát megvilágíthatjuk, ha ezeket a törvényeket kissé átfogalmazzuk. Ahelyett, hogy a szóhasználat gyakoriságát a rangsorhoz viszonyítanánk, feltesszük a kérdést: hány szó (N) fordul elő pontosan x-szer egy adott szövegben? A válasz Zipf törvényéből következik: Badford törvénye is kifejezhető egy hatvány törvény formájában:

3 azoknak a folyóiratoknak (j) száma, amelyek egy adott témakörben pontosan p cikket közölnek, éppen Bradford törvényének grafikus bemutatása úgy történik, hogy a cikkek kumulatív számát ábrázoljuk az azokat publikáló folyóiratok kumulatív számának logaritmusa függvényében. A nyert enyhén hajló S-alakú görbe középen kiegyenesedik Bradford log-lineáris törvényének megfelelően. A görbe fölfelé kanyarodó alsó vége a magfolyóiratok szűk zónáját képviseli. A görbe felső vége a perifériális zónának felel meg, ahol a lényeges cikkek nagy számú folyóiratban szóródnak szét.

4 Bradford törvényét úgy is értelmezhetjük, mint valamely téma információmennyiségének és azok forrásainak viszonyát. Bradford törvénye értelmében egy adott téma folyóiratai az információknak mintegy harmadát szolgáltatják, a másik harmad a határterületről származik, a harmadik harmad pedig még távolabbi folyóiratokban szóródik. A szakkönyvtárak állományának kialakításában tehát nem elégséges csupán a szakterület forrásait biztosítani, hanem további forrásokra is szükség van, amelyek a szóródott releváns információkat hordozzák.

1 9 97