Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)
2. A tudomány növekedése
A (16) egyenlet behelyettesítésével kapjuk: -y (ßSI- yl) = 0. (12) Mivel a 7-állandó nem lehet zérus, így ß S - 7 = 0, (22) amiből y (23) azaz a járvány növekedésének átmenete a csökkenésbe ugyanazon határértéknél következne be, mint amelynek túllépése kellene a járvány kialakulásához. £árt populációkban tehát járvány nem alakulhat ki. A populációnak nyíltnak kell lennie, azaz a fertőzők, fertőzhetők és távozók száma összegének (N) időben növekedni kell, ami a fertőzhetők és fertőzöttek állandó utánpótlását jelenti. 1 6 A differenciál egyenletrendszerbe ezek újabb sebességi állandóit beírva és az előbbi meggondolásokat végigvezetve a járvány kialakulásához a nyitott rendszerben is kell a fertőzhetőknek egy határsűrűsége, továbbá a folyamat véges idő alatt akkor és csakis akkor ér el maximumot, ha az azaz a folyamatban a fertőzők és fertőzhetők számának összege állandó marad, vagy az időegység alatt távozók száma állandó. 1 6 Goffman elméletét alkalmazta a Selye János által összeállított hízósejt (mast cell) bibliográfiára, amely 1878-1963-ig tartalmazta a publikációkat. 1 7 A teljes populációnak (N) a bibliográfiában szereplő szerzők számát vette. Egy kutató fertőző, illetve távozó lett a bibliográfiában szereplő első és utolsó publikációjának évében. Megállapította, hogy a hízósejt kutatás — Ehrlich első cikkét (1877) követően — mintegy 60 év múlva, 1939-ben jutott a járvány állapotába. S + I = állandó, (24) vagy = állandó, d t (25) 57
