Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

2. A tudomány növekedése

i nenciális növekedésük ellenére a féllogaritmikus papíron görbe jelleget öltenek. Ilyen görbéket nyerünk, ha pl. egy tudományterület növekedését a referáló folyóiratok alapján kívánjuk meghatározni (17. ábra). A referáló folyóiratok ugyanis zömmel a múlt század utolsó negyedében keletkeztek, mérésünkben a vizsgált tudományterület t

0 időpont előtti akkumulált mérete nincs figyelembe véve. Ezért a tényleges kétszerezési időnél kisebb értéket nyerünk. A valódi kétszerezési idő becslésére például a következő módszerek állnak rendelkezésünkre. Abból a feltételezésből kündulva, hogy elfogadjuk a hosszú idejű exponenciális növekedés törvényét (1) közelítő adatokat nyerhetünk a görbe végéhez húzott érintő révén, (2) Holt és Schrank módszere alapján

5 számítással becsülhetjük a t

0 idő előtti méretet vagy (3) a 7. irodalomban közölt többlépcsős korrekciót alkalmazhatjuk. A í K)

2I I 1 I I—I—I—» 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 Év 17. ábra. A különböző tudományterületek növekedése a referáló folyóiratok referátumai alapján 2.7 A tudományos eszmék terjedése: a járványmodell Járványon egy ragályos betegség terjedését, a megbetegedők számának növekedését értjük. Terjeszthetik biológiai hordozók (szúnyogok, férgek stb.), vagy elegendő lehet a közvetlen kapcsolat a személyek között: a fertőző, azaz a fertőzött személy érintkezik egy másikkal, a fertőzhetővel, 54