Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

2. A tudomány növekedése

aki szintén fertőzött lesz, és mint fertőző, most már ő is terjeszti a betegséget. Természetesen az is előfordulhat, hogy valaki ellenálló szeivezetű és nem kapja meg a betegséget. Azok a fertőzők, akik meggyógyulnak vagy elhaláloznak, alkotják a távozók csoportját. A járvány matematikai vizsgálata az 1920-as években kezdődött.

1

1 A valóságos járványok lefolyásának leírását célzó teljes matematikai analízis rendkívüli nehézségeket vet fel. Legtöbbször egyszerű modellekkel kell megelégednünk ahhoz, hogy a járvány várható növekedését vagy csökkenését le tudjuk írni, illetve kijelölhessük a lefolyását befolyásoló legfontosabb paramétereket.

1

2 A kialakult elméletekről átfogó képet nyújt Bailey könyve.

1

3 Goffman és Newül 1964-ben a tudományos eszmék és a ragályos betegségek terjedése között azonosságokat tételeztek fel, és az eszmék terjedésének leírására a Reed-Frost járványmodell formalizmusát alkalmazták.

1 4 A tudományos eszmék terjedésében a biológiai hordozó szerepét a kommunikáció, az információs kvantumok játszák. A fertőzőket azok a szerzők képezik, akik az ülető eszmét kommunikálják. A fertőzhetők azokból kerülnek ki, akik olvassák ezek publikációit, vagy hallgatják előadásaikat. A távozók valami oknál fogva továbbá már nem tekinthetők az illető eszmék terjesztőinek. A fertőzöttek és a távozók; azonosítása, számuk meghatározása aránylag egyszerű a tárgykörben publikált első illetve utolsó cikk dátuma alapján. Sokkal nehezebb, gyakran lehetetlen a fertőzhetők populációjának becslése. A járvány kialakulására illetve elhalására a fertőzhetők száma döntő befolyással bír. A folyamat megindulásához ugyanis a fertőzhetők számának egy bizonyos küszöbértéke szükséges, lelassul ha számuk lecsökken, sőt állandó számú fertőzhetők beáramlása a rendszer oszcillációjához vezethet. Goffman a matematikai tárgyalásmód két módszerét fejlesztette ki: a determinisztikus és a sztochasztikus modellt. 2.71 A tudományos ismeretek terjedésének determisztikus modellje A determinisztikus modell figyelmen kívül hagyja a véletlen hatásokat, a valószínűségi változók helyett azok t időpontbeli várható értékével dolgozik. Tekintsünk egy egyszerű esetet és vizsgáljuk meg a járvány teijedését egy zárt rendszerben, ahol a fertőzhetők (S) és fertőzöttek (I), valamint a távozók (R) összege állandó, azaz N = S + I + R = állandó. 55